Egyházi élet, nemzetpolitika

Baja
2016. május 27.

Előadás

Előadók

Tarján Levente

Tarján Levente
A bajai KÉSZ csoport elnöke

Zsigó Róbert

Zsigó Róbert
Baja és térsége egyéni országgyűlési képviselője, élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár

Náray-Szabó Gábor

Náray-Szabó Gábor
A Professzorok Batthyány Körének elnöke

Osztie Zoltán

Osztie Zoltán
Plébános, a KÉSZ elnöke

Kulin Ferenc

Kulin Ferenc
Irodalomtörténész, politikus, a Magyar Művészet főszerkesztője

Soltész Miklós

Soltész Miklós
Egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár

Tarján Levente, a bajai KÉSZ elnöke üdvözli a megjelenteket, és kiemeli, hogy a konferencia egyben a szervezet fennállásának huszonötödik, jubileumi évének záró rendezvénye.

Zsigó Róbert, élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár, Baja és a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében Robert Schuman gondolatát idézi fel újra, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz, mind a két út nyitva áll a kontinens előtt.

Náray-Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Köre elnöke, az Idők Jelei kiadvány szerkesztőbizottságának tagja bemutatja az Idők Jelei 2016 konferenciasorozat előzményeit. Az egyik a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1996-ban kiadott „Igazságosabb és testvériesebb világot!” c. szociális körlevele, amely néhány hónappal megelőzte az anglikán egyház hasonló kiadványát. A másik a Professzorok Batthyány Köre által 2005-ben megjelentetett Szent István-terv. Tíz évre rá, 2015 tavaszán a KÉSZ csoportjai 661 témafelvetéssel alapozták meg a szakértők közreműködésével megjelent, Idők Jelei c. vitairatot, amelyet 2015. október 30-án mutattak be. A munka folytatásaként újabb fejezetek születnek, illetve a vitairatot országos konferenciasorozaton mutatják be és vitatják meg. Az országjárás célja, hogy egy olyan keresztény jövőképet fogalmazzunk meg Magyarország számára, amely egy jobb jövőbe fog vezetni.

Osztie Zoltán plébános, a KÉSZ országos elnöke, szerkesztőbizottsági tag az egyházi életről szóló előadásban elmondta, hogy a papok-lelkészek, és a fiatal papnövendékek súlyos lelki gondokkal (ellendrukker szülők, otthonról hozott egyházias, keresztény lelkület hiánya), mentális problémákkal, valamint a szellemi felkészültség hiányával küzdenek. Súlyos erkölcsi probléma az emberekhez való viszonyulásban a még mindig jelenlévő felsőbbséges stílus, amely megengedhetetlen és összeegyeztethetetlen a szolgálattal. Fizikai korlát a papság és a lelkészek magas átlagéletkora, és megromlott egészségi állapota. E problémákra a megoldás a képzés és a továbbképzés, ezért emelni kell a papképzés színvonalát, hogy ugyanazt a színvonalat elérje, mint más szakmában. A megfelelő munkatársakat kell kiválasztani (pl. kántorok), megfelelő képzésben kell részesíteni őket, tisztességes fizetést kell adni nekik, hogy a családjukat el tudják tartani, és gondoskodni kell a folyamatos továbbképzésről. Az egyház életének forrását és csúcsát jelentő liturgiában a papnak apostolként, és nem napszámosként kell részt vennie, mert ez meghatározza a munkánk és szolgálatunk kisugárzását. Ezért a liturgia szolgálatára nagy gondot kell fordítani, mert a liturgia végzése és az imaéletünk a Jézus iránti szeretetünket tükrözi. A plébániai rendszer összeomlott, és ahogy az korábban működött, ma már nem tartható fenn tovább. A településnek, a közösségnek nincsen saját papja-lelkésze, így ott az egyházi élet és a hitélet romlik, megfogyatkozik. Súlyos infrastrukturális probléma az ingatlan-felmérés hiánya, hogy kiürülőben lévő templomépületeket kell fenntartani, és az, hogy a plébániai ingatlanok ebek harmincadjára jutnak. A tisztánlátás, a jó döntéshozatal, a célhoz vezető út meghatározása, és a hatékony működés érdekében stratégiát kell készíteni a magyar egyház, az egyházmegyék és az egyházközségek szintjén egyaránt. A történelmi keresztény egyházaknak és az egyházi személyeknek vállalniuk kell a közéleti szerepvállalást és jelenlétet, a köz ügyeihez való hozzászólást, a politizálást, ami nem a napi pártpolitikai csatározásokban való részvételt jelenti. A magyar nemzet egységének a szolgálata evidencia, a vallásos hitéletünk szolgálni tudja a nemzet egységét, ezért erősítenünk kell a hazaszeretetet és a nemzeti elkötelezettséget.

Kulin Ferenc irodalomtörténész, politikus, a Magyar Művészet főszerkesztője a nemzettudat kérdéseiről beszélve elmondta, hogy az 1700-as évek végén, 1800-as évek elején három, teljesen eltérő értelemben használták a nemzet szót. Az ún. eredetközösségi nemzetfogalom alapján a magyar nemességhez tartozók magukat tekintették a nemzet képviselőinek. Az államnemzet fogalma alapján, a korona területén élő minden polgár a magyar államnemzet része volt, nemzetiségétől függetlenül ún. „hungárus” volt. A nemzettudat harmadik változata az ún. hagyományközösség volt, amely a nyelvi közösséghez való tartozás alapján határozta meg a nemzetet. E bonyolult és összetett problémát kétszáz évvel ezelőtt Kölcsey Ferenc oldotta fel, aki új értelmet adott a magyarságtudatnak és a nemzettudatnak. Szerinte Krisztushoz hasonlóan a haza is azt mondja, hogy „ahol ketten-hárman összegyűltök, ott leszek én bennetek, mert a hazának szent neve nem csatolja magát a föld porához”. Emberek teszik a valóságos hazát, nem az élet nélkül való falvak és térségek. Az a magyar, aki a szívében, lelkében hordozza a magyarságát; aki a legkisebb közösségben is megvallja a magyarságát, az a lelkében hordozza a nemzettudatot. Szintén Kölcsey nyomán, a nemzet nem más, mint az egymás után következő nemzedékek szellemi közössége. Ő nem térhez, nem területhez, nem nyelvhez, hanem lelki közösséghez kapcsolja a nemzetet, ezért ezt spirituális nemzetfogalomnak nevezhetjük. Ősz atyáink elmondják fiaiknak, unokáiknak a velük történteket, sikereiket és szenvedéseiket, és ezeknek az emlékezte egy lelki közösségben tartja össze az egymás után következő nemzedékeket. Ahol nincs meg a már elhunytakkal, az élőkkel, és a még meg nem születettekkel való lelki közösség, ott nincs nemzet. A történelem nem tankönyvekben, nem történetfilozófiai munkákban, nem filmekben, nem műalkotásokban, hanem elsősorban az emberek közötti élő kommunikációban él. Ezért ne kérjük számon a másik embertől, hogy honnan jött, milyen származású, hogy milyen osztályból, milyen rétegből jött, csak azt kérdezzük meg tőle, hogy lelkében, szándékai szerint ehhez a magyarsághoz tartozik-e.

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár felszólalásában elmondta, hogy az éppen a napokban tízéves öszödi beszédre és a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazásra szükség volt a magyar hívők életében, az ő érdekükben. Isten ilyen módon vezette az országot, az ő hívő keresztény népét, a nemzetet. 2010 után azonban az egész magyar nemzet összefogásával fantasztikus változás indult el, aminek máig is érezzük a lendületét. Az elmúlt öt év során megnégyszereztük a gyermekvédelem jelenlétét az egyházban, és több, mint megkétszereztük a szociális jelentétet és a köznevelési jelenlétet, így most már sok száz iskolánk van. Azonban, ha nem neveljük a gyermekeket, és nem neveljük őket közösségre, akkor az egyházi iskoláink semmit nem érnek. Amikor egyházi iskolákról és egyházi nevelésről beszélünk, akkor elsősorban közösségre kell nevelni, amely majd meghozza a tudást is. Ebben az időszakban óriási volt a lelki változás is, nagyon sok zarándokhely megújult, és ezeken a helyeken élet van. Fontos, hogy a nemzettudatunk is megváltozott, megerősödött. Nagy lépés – és ezekre sokszorosan büszkék lehetünk –, hogy hazai finanszírozással programok működnek a kárpát-medencei magyarság számára a szociálpolitika, az oktatás, az egészségügy területén, a karitatív területen, és a nemzettudat szempontjából fontos sport területén is. Csak akkor tudjuk közvetíteni a kereszténységet, ha megértjük a másik ember ellenvetését, vívódásait, a kereszténységgel szembeni neveltetését, és akkor egészen másképpen tudunk közelíteni hozzá. A sport nemzetformáló lehetősége óriási. A migráció kapcsán Magyarországon következetes a nemzetpolitika és az európai kereszténységben gondolkodás, mert ugyanezt mondtuk egy évvel ezelőtt, és tizenöt éve is. A liberalizmus útja járhatatlan, mert párhuzamos társadalmakat hoz létre, felrúgja a természet törvényét, a pénzen, a gazdagságon, és a meggazdagodáson túl semmi mást nem kínál az embereknek, nem ad megoldást. Sajnos az is látszik, hogy a muszlim kultúra nem tud együttműködni a kereszténységgel, egyes országokban a keresztényeknek az a sorsa, hogy egy 2000 éves kultúrát pusztítanak el.

Osztie Zoltán elmondta, hogy az Idők Jeleinek a feladata kezdettől fogva a bajokkal való szembenézés, és a konstruktív kritika a felelős döntéshozók felé.

Bábel Balázs kalocsai érsek a legnagyobb problémának azt tartja, hogy bizonyos falvakban kihal a lakosság, elfogy a falu. Sokszor a szemünk láttára zsugorodik össze egy falu, például 300 gyerekből jó, ha 50 iskolás van, 70-80 ház üresen áll. Némi életerő és jövő a községekben van, ahol legalább 5000 ember él még, illetve a nagyobb városainkban.

Zsigó Róbert arra hívta fel a figyelmet, hogy egy stratégiától sem a papság, sem a családok, sem a közösség, és a nemzet élete sem fog megváltozni. Attól fog megváltozni, ha mindenki a saját maga helyén – legyen családanya, családapa, iskolaigazgató, orvos, stb. –, elvégzi azt a munkát, aminek következtében jobbá lehet tenni az életet. Csakis a magukat a jövőért felelősnek érző polgárok együttes szellemi erőfeszítése hozhatja meg a sikert, csakis ez vezethet jobb irányba.

Kulin Ferenc szerint a Nyugat, amelyhez csatlakoztunk, közben jelentősen megváltozott, és nem akar erős Európát és az erős nemzetállamokat. Ezért az a kérdés, hogy kiállunk-e a nemzeti identitás és szuverenitás eszméje mellett, vagy betagolódunk egy számunkra még be nem látható jövőt jelentő nagy egységbe. A migráns helyzetben az embereket világhatalmi erők konspirációja vezényeli és szervezi oda. Tudták előre, hogy ez számunkra egy erkölcsi dilemmát fog felvetni: az a helyes magatartás, hogy nem fogadjuk be őket, vagy inkább az a keresztényi magatartás, hogy magunkhoz öleljük őket, és mindent odaadunk nekik? A kérdésre, hogy vajon kiterjeszthető-e az egyetemes erkölcsi parancs az emberiség egészére, Kölcsey válasza a következő: „Azért ne hidd, mintha Isten bennünket arra alkotott volna, hogy a föld minden gyermekeinek egyforma testvérök s a föld minden tartományainak egyforma polgáruk legyünk. ... Soha nem tudtam megérteni: kik azok, kik magokat világpolgároknak nevezik? ... Minden, ami szerfeletti sok részre osztatik, önkicsinységében enyészik el. Így a szeretet. Hol az ember, ki magát a föld minden országainak szentelni akarván, forró szenvedelmet hordozhatna irántok keblében? Nem kell erre hosszú bizonyítás; tekints szívedbe, s ott leled a természettől vett tudományt, mely szerelmedet egy háznéphez s ennek körén túl egy hazához láncolja.”

Soltész Miklós közönségkérdésekre adott válaszait követően a konferencia Tarján Levente zárszavával fejeződött be.

Képgaléria

Utat mutat a keresztény értelmiség

Turisztikai központ Az idők jelei címmel készített átfogó, több aktuális társadalmi problémára rávilágító vitairatot a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre. A dokumentum anyaga tizenhat résztémát - nemzeti karakter, egyházi élet, politika, nemzetpolitika, család és demográfia, gazdaság, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, egészségügy, oktatás, szociális ügyek, kisebbségügy, kultúra, tudomány, média, környezet , külpolitika - elemez. A vitairatot a három szervezet 2015. október 30-án közel 500 fő előtt mutatta be a budapesti Olasz Kulturális Intézetben, majd a kedvező társadalmi és kormányzati fogadtatás hatására országjáró konferenciasorozatra is indult vele. A különböző állomásokon a tizenhat résztémából néhányat részletesen is bemutatnak, meghívott szerzők, szakértők segítségével.

Utat mutat a keresztény értelmiség

Baján a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének helyi csoportja május 27-én látta vendégül az országjárókat, a témák közül az egyházi élet és a nemzetpolitika-nemzettudat ismertetését igényelték. Szép számú érdeklődő gyűlt össze a Turisztikai Központban, több vidéki KÉSZ-szervezet is elküldte a maga delegációját. Az egybegyűlteket Tarján Levente, a KÉSZ bajai szervezetének elnöke köszöntötte, kiemelve, hogy a konferencia a szervezet fennállásának 25., jubileumi éve zárórendezvénye.

Zsigó Róbert államtitkár, Baja és a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében felidézte: csaknem húsz évvel a Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele (Igazságosabb és testvériesebb világot!) és tíz évvel a Szent István-Terv megjelenése után ismét eljött az ideje, hogy a felelősen gondolkodó keresztény értelmiség hallassa a hangját, e vitaanyag szellemében értékelést adjon a magyar valóságról, utat mutasson a társadalomnak. Hozzátette: látható, tapasztalható, hogy Európa és a világ felbolydult, emberek millió kerekednek fel új hazát keresve, viharos, veszélyes időket élünk, ezért különösen fontos, hogy tisztában legyünk értékeinkkel, amelyek irányt mutatnak a legválságosabb időkben is.

Utat mutat a keresztény értelmiség

Utat mutat a keresztény értelmiség

Utat mutat a keresztény értelmiség

A konferencia moderátori tisztségét Náray-Szabó Gábor kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Az idők jele kiadvány szerkesztőbizottságának tagja vállalta magára. Az előadások sorát dr. Osztie Zoltán plébános, a KÉSZ országos elnöke nyitotta, ismertetve a vitairatnak az egyházi életre vonatkozó részeit. Nem festett túlzottan lelkesítő képet: mint mondta, Magyarországon az egyházak társadalmi tekintélye és hatása csekély, egyre távolabb kerülnek az emberektől. Nem kielégítő a papi személyek lelki, mentális, erkölcsi és fizikai felkészültsége. A fiatal papnövendékek többségénél hiányzik az otthoni fészekmeleg, szüleik gyakran ellendrukkerei hivatásuknak, ráadásul szellemileg sem elég felkészültek. Erkölcsi problémák is felmerülnek velük szemben: stílusuk, az emberekhez való viszonyulásuk sem megfelelő, gyakran nem tudnak engedni a fensőbbséges magatartásból.

Mindennek megoldását az állandó és színvonalas képzésben és továbbképzésben látják. Az összeomlóban lévő plébániai rendszert is felül kell vizsgálni. Sok helyütt egy-egy falunak, közösségnek nincs saját papja, ilyen esetekben a hitélet vészesen csorbul. Az egyházi ingatlanok állaga is folyamatos an romlik, a templomok kiürülnek, hatékony működési stratégia kidolgozása vált szükségessé. A plébános arra is felhívta a figyelmet: az egyházi személyeknek közéleti szerepet is kell vállalniuk, bár nem pártpolitikai szinten, hanem Jézus üzenetét közvetítve.

A KÉSZ országos elnöke azt is kiemelte: Az idők jele című vitairat feladata a jószándékú, konstruktív kritika hangjának ébren tartása, a tennivalók felsorolása.

Utat mutat a keresztény értelmiség

Utat mutat a keresztény értelmiség

Utat mutat a keresztény értelmiség

A nemzettudat meghatározására vállalkozott előadásában Kulin Ferenc irodalomtörténész, politikus, a Magyar Művészet főszerkesztője. Mint elmondta: a világpolitikai folyamatok újfajta aktualitást adnak a nemzeti kérdésnek, maga a nemzet fogalma is gyorsan változó, sokféle értelmezésben jelenik meg. Az 1700-as évek végefelé három különböző értelemben használták. Egyrészt a nemesség tagjai tekintették magukat a nemzet képviselőinek, másrészt az állam határozta meg a nemzetet, harmadrészt pedig a nyelvi nemzetközösséget tekintették mérvadónak. Magyar az, aki szívében-lelkében hordozza, és bármely közösségben megvallja nemzettudatát - összegezte az előadó.

A tizenkét évvel ezelőtti, valamint a 80-as évekbeli állapotokat idézte fel előadásában Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár. Kiemelte: országos szinten alig-alig működött néhány egyházi iskola, nem voltak szociális intézmények, kihaltak a templomok, plébániák, parókiák, a lelki élet is inkább csak földalatti mozgalmakban létezett. Bár időnként történtek próbálkozások a nemzettudat erősítésére, az elszakított nemzetrészekkel való törődésre, még nem mutatkozott hozzá elég gadzasági és politikai erő, hogy ezek a törekvések átjussanak a határokon.

Mára ez a helyzet jelentős változást mutat, nem lehet már eltekinteni a Kárpát-medencei magyarság problémáitól, de országhatáron belül is bíztató a helyzet: egyházi iskolák százai működnek, zarándokpontok létesültek és újultak meg, amelyekben pezseg az élet. Az iskolák és az azokat működtető egyházi személyek felelőssége, hogy elhivatott, közösségükért tenni akaró emberek kerüljenek ki a padokból - emelte ki az államtitkár.

Utat mutat a keresztény értelmiség

Utat mutat a keresztény értelmiség

Az előadásokat hozzászólások követték. Dr. Bábel Balázs kalocsai érsek a falvak sajnálatos elnéptelenedésére hívta fel figyelmet. Kiemelte: az évtizedekig ugyanabban a faluban szolgáló papok tanúi voltak a fogyatkozásnak, elöregedésnek. Zsigó Róbert államtitkár pedig arra figyelmeztett: bármilyen jól kidolgozott működési stratégia csak akkor hozhat eredményt, ha mindenki a maga helyén végzi a jobbító munkát, mindennapi erőfeszítéssel.

Forrás: baja.hu (a link már nem él)

Bajai Televízió - Az Idők Jelei

A mai magyar társadalmat érintő legfontosabb kérdésekről indított konferencia sorozatot a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre. A szervezetek célja egy átfogó társadalmi vita kezdeményezése. A bajai állomás két témája az egyházi élet és a nemzetpolitika volt.

Zsigó Róbert, a térség országgyűlési képviselője köszöntötte a vendégeket Baján. Húsz évvel a Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele és tíz évvel a Szent István-Terv megjelenése után, tavaly a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre ötven oldalas közös vitaindító anyagot adott ki, ami 16 témában keresi a megoldást a mai problémákra.

dr. Osztie Zoltán, országos elnök, Keresztény Értelmiségiek Szövetsége

Az alap célkitűzésünk az volt, hogy a keresztény értelmiség megszólaljon az életünket érintő fontos kérdésekben. Így alakult ki, hogy 16 nagy téma területbe foglaltuk össze a mindegyikünket napról napra érintő és feszítő kérdéseket. Ezekről mondtuk el azt, egyrészt ami helyzet értékelés, másrészt ami javaslatunk, vagy vágyunk, amit megfogalmaztunk.

Az ország legnagyobb keresztény civil szervezetének elnöke elmondta, az egyházak tekintélye egyre csökken, aminek legfőbb okát a papság hanyatlásában és a plébániai rendszer összeomlásában látják. A plébános szerint a papnövendékek nem elég felkészültek, sok az erkölcsi és az anyagi visszaélés a mindennapokban és az is problémát okoz, hogy sok helyen a dolgozókat nem tudják tisztességesen megfizetni. A találkozó másik témáját a Magyar Művészet főszerkesztője ismertette az érdeklődőkkel. Kulin Ferenc szerint, a rendszerváltás aktuális kérdései összefüggnek a nemzettudat problémáival.

Kulin Ferenc, irodalomtörténész, politikus, a Magyar Művészet főszerkesztője

Szeretnék reflektálni olyan kérdésekre, amik nagyon aktuálisak. Tehát az, hogy a nemzet kérdése miért éppen a 21. század elején vált nem csak érzelmi, bölcseleti, etikai kérdéssé, hanem nagyon súlyos kérdéssé is, erről érdemes lesz szót váltani.

Soltész Miklós államtitkár úgy fogalmazott, a közös válasz keresés valóban megoldást adhat a 21. század problémáira.

Soltész Miklós, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár

Eldöntöttük körülbelül 25 évvel ezelőtt, hogy milyen irányban indul el az ország, ami nem jobb, vagy baloldal kérdése, hanem sokkal inkább a nemzet szempontjából fontos döntés kérdése volt, azokat mennyire tudtuk teljesíteni, mi az amin változtatni vagy javítani kell és hangsúlyozom az utóbbi években megjelenő, leginkább a migrációval, népvándorlással kapcsolatos kihívások, amelyekre oda kell figyelnünk, ami valóban az idők jele.

Az országjáró konferencia során a fiatalokat is megszólították a szervezők, így az őszre tervezett második kiadványon már velük együtt dolgoznak az egyes témák szakértői.

Forrás: Baja Televízió

Egyházi élet és nemzet politika

Az idők jelei címmel készített átfogó, több aktuális társadalmi problémára rávilágító vitairatot a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre. A vitairat kapcsán konferencia sorozat indult, amelynek bajai állomására érkeztek május 27-én, pénteken. A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének helyi csoportja a Turisztikai Központban látta vendégül az előadókat és az érdeklődőket.

A konferencián a vitairat résztémái közül az egyházi élet és a nemzetpolitika kapott kiemelt figyelmet. A konferencián előadást tartott Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár. Az államtitkár ismertette mire akarják a szerzők felhívni a figyelmet Az idők jelei című vitairattal. A konferencián Zsigó Róbert államtitkár, Baja és térsége országgyűlési képviselője mondott köszöntőt. Az államtitkár hangsúlyozta fontos, hogy tisztában legyünk értékeinkkel, amelyek irányt mutatnak a legválságosabb időkben is.

Forrás: Bajai Rádió

Állomások

Szervezők és támogatók