Oktatás

Győr
2016. május 25.

Előadás:

Előadók

Osztie Zoltán

Osztie Zoltán
Plébános, a KÉSZ elnöke

Záborszky Kálmán

Záborszky Kálmán
A Szent István Zeneművészeti Szakközépiskola címzetes igazgatója

Palkovics László

Palkovics László
Felsőoktatásért felelős államtitkár

Ottófi Rudolfné

Ottófi Rudolfné
A győri KÉSZ csoport elnöke

Ottófi Rudolfné, a győri KÉSZ elnöke üdvözli a megjelenteket.

Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke bevezető előadásában elmondja, hogy a három szervezet (Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, Professzorok Batthyányi Köre, Magyar Polgári Együttműködés Egyesület) összefogásával megvalósuló Idők Jelei 2016 konferenciasorozat előzménye a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia „Igazságosabb és testvériesebb világot” c. dokumentuma és a Professzorok Batthyányi Körének Szent István-terve. A létrejöttében fontos állomás volt a KÉSZ-tagoktól kapott 661 témamegjelölés, és az Olasz Intézetben történt 2015. október 30-i bemutató. Azóta fontos fejlemény a fiatalokkal való folyamatos együtt munkálkodás a témában, amelynek eredménye is majd bekerül a következő, ősszel megjelenő „Idők jelei 2.” füzetbe.

Ottófi Rudolfné ismerteti a győri KÉSZ-tagoktól kapott véleményeket, amelyek a 661 témamegjelölés részeként hozzájárultak a vitaanyag létrejöttéhez. Ezek a felsőoktatás, felvételi, a pedagógus munka és életpálya körülményei és kilátásai, a pedagógiai szakma tanfelügyeleti rendszere.

Záborszky Kálmán, a Szent István Zeneművészeti Szakközépiskola címzetes igazgatója szerint nem a tanárok, hanem a gyermekek túlterhelése a legfontosabb probléma, mert az életkornak megfelelő terhelést szabad csak adni nekik. Az alapvető ok az, hogy a magas óraszámok feldolgozhatatlan többlet-tananyagot generálnak, az ilyenkor szükségszerűen elinduló magolás pedig nem ad tartós és alapos tudást. A testi nevelés mellett fontos az érzelmi nevelés is, amelynek egyik eszköze a gyermekek művészetekkel való találkozása. Ezek közül a zeneművészet a leghatékonyabb, mert az együtt megélt közös küzdelem, siker és kudarc mellett megtanulják a közös gondolkodást, és terjesztik a jót azok a gyerekek, akik a kórusban énekelnek. Javasolja a reál és humán osztályok ismételt bevezetését, amikor a délutáni szakköri foglalkozásokon a tudós tanárok a legmagasabb szintre hozzák fel a gyermekeket az érdeklődésüknek megfelelő tárgyakban, amelyekben tehetségesek.

Palkovics László, oktatásért felelős államtitkár szerint nem a diákok, hanem az oktatás körülményei, a környezet és a feltételek változtak meg. A világ megváltozott körülöttünk, és elfelejtettünk együtt változni vele. Az elmúlt 20 év folyamatos társadalmi és technológiai változásaira nem nagyon tudtunk reagálni. A dolog kulcsa az, hogy más módon kellene a problémákat megközelíteni, a kérdés az, hogy képesek vagyunk-e rá. A körülöttünk lévő világ változási sebessége lényegesen megnőtt (pl. migráció, okostelefonok). Nem az iskola szegregál, hanem először a szülő, és csak utána – következményként – a pedagógus. Magukra hagytuk a tanárokat, és elvárjuk tőlük, hogy a változó világban a tudásukat maguktól alakítsák a rendszerhez, de ezért semmit nem kínálunk nekik (pl. továbbképzés). Nagyon komoly probléma, hogy alapvető ismeret-hiányokkal jutnak be a diákok a gimnáziumból az egyetemre. A középiskolai kompetencia-tesztek alapján az ország kettészakadt a nagyvárosok, és a kicsit nagyobb városok csoportjára, amelytől jelentősen le van szakadva az ország összes többi, kisebb méretű települése. A közoktatás jelenlegi állapotáról megkérdezték 2000 iskolának a véleményét, minden tankerületet és tankerület-vezetőt, amely során kb. 4500 visszajelzés érkezett. Az így rangsorolt ügyek listáját tanulói terhek csökkentése vezette. A gyermekek terhelése nem egységesen nőtt, hanem elsősorban a nagyobb városok nagyobb iskoláiban – amelyek között egyfajta harc folyik a diákokért –, a szülői elvárások miatt a NAT-on kívüli dolgokra is felkészítik a tanulókat. A kerettanterv óraszámai fölötti óraszámok, a választható óraszámok az iskola döntései. A pedagógusok terhelésének a növekedése a minősítési rendszerrel kapcsolatos plusz terhelésből adódott, de a jövőben a minőségértékelési rendszert az iskola tanfelügyelete felé kívánják elvinni, és csak akkor kell beavatkozni, ha az iskola eredményei romlanak. A tantermi órák száma nem változott, átlagosan 24 óra maradt. A bérek 40%-kal nőttek, és csak a pedagógosuk azon, nagyon kicsi része járt rosszabbul, ahol korábban a magas túlórát az önkormányzat ki tudta fizetni. E tanárok alapjövedelme is megemelkedett, de a 22 és a 26 óra közötti pluszteljesítményt az állam most nem fizeti ki. A munkateher azért nőtt, mert a pedagógus kollégák a NAT-ot telepakolták különböző elvárt tudásanyaggal, és valamit kétszer, az általános iskolában és a gimnáziumban is megtanítanak. Az oktatási rendszer átalakításának célja az, hogy a gyerek az iskolában megtanulja, hogy meg tud tanulni dolgokat, illetve, amit megtanult, azt alkalmazni is tudja. A KLIK működési zavarait a szervezeti kultúra hiánya és operatív menedzsment problémák okozták, de azóta a működési problémák megszűntek, és 56 intézményfenntartó tankerületi központ fogja működtetni az iskolákat, és a kormány biztosítani fogja az oktatáshoz azokat a forrásokat, amelyek szükségesek. A jövőben négy területre koncentráljuk a tevékenységünket, a prioritási sorrend a következő lesz. A legfontosabb a pedagógus képzés, a pedagógus továbbképzést szeretnénk majd az egyetemekhez rendelni. A képzés ne elméleti képzés legyen, és a kimenetben megjelenjen az a megfogalmazott célt, hogy diák tanuljon meg tanulni. A pedagógus tanulók tanítási gyakorlatát szeretnénk a képzés végéről előrébb hozni, hogy már korábban gyakorlati képzésben vegyenek részt. A második a tartalomfejlesztés, a NAT átdolgozása, és szeptemberétől a tananyag-mennyiség csökkentése. A harmadik a fenntartói környezetváltozás, az önkormányzati működtetés átvétele, míg a negyedik az oktatási struktúra és infrastruktúra fejlesztése.

A konferencia Ottófi Rudolfné zárszavával fejeződött be.

Képgaléria

Európa egyik legjobb oktatási rendszerét kívánják létrehozni - 2016. május 25. 19:56

A kormány Európa egyik legjobb oktatási rendszerét kívánja létrehozni, amely hosszú folyamat, de minden esély megvan rá, hogy megvalósuljon - erről Palkovics László, oktatásért felelős államtitkár beszélt szerdán este Győrben, az Apáczai-karon megrendezett, az Idők jelei című konferencián.

Az Idők jelei vitairatot tavaly készítette a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, és a Professzorok Batthyány Köre. A kiadvány áttekinti a magyar társadalomban az elmúlt években lezajlott fejleményeket, és a jelenlegi kihívásokat - tájékoztatott dr. Osztie Zoltán, a KÉSZ országos elnöke.

Dr. Osztie Zoltán, a KÉSZ országos elnöke

A KÉSZ 600 olyan problémás ügyet tárt fel, amelyek megkeserítik a tagjaik mindennapjait, ezekből a felvetett problémákból született a kötet. Az irat 16 területet fog át, mint a vallás, a család az egészségügy vagy az oktatás, és azt vizsgálja, hogy a mai Magyarországon melyek a fontos kérdések, és ezekre milyen, speciálisan keresztény válaszok adhatók. A 10 állomásból álló rendezvénysorozat célja az anyag országos megismertetése, és a kiválasztott témákkal kapcsolatos társadalmi vita kezdeményezése. Az országjáró találkozások egyes állomásainak tapasztalatiból egy újabb könyv fog születni - ígéri dr. Osztie Zoltán.

Palkovics László elmondta, a vitairat irányokat és célokat fogalmaz meg az oktatás terültén, olyanokat, amelyek az oktatásban ma zajló átalakítási folyamatoknak is megfelelnek. Ilyen többek között a tanárképzés átalakítása, hiszen jó tanár nélkül nincs jó iskola - emelte ki az államtitkár. A gyorsan változó világban az oktatóknak, pedagógusoknak is változniuk kell, például érteniük kell a digitális technológiákhoz, tudniuk kell a globális felmelegedés hatásairól, a migrációs kérdésekről. Ezekről a témákról a gyerekeket is fel kell tudniuk világosítani.

Palkovics László oktatásért felelős államtitkár

Ma már nem arról szól az oktatás, hogy megtanítjuk az anyagot a gyereknek, hanem arról, hogy megtanítsuk tanulni a gyereket - hangsúlyozta az államtitkár. Fontos, hogy amit a diák megtanult, azt a mindennapi életben alkalmazni is tudja. Az intézményrendszer átalakításával meg kell teremteni, hogy mindenki minőségi oktatásban részesüljön.

Ma már nem arról szól az oktatás, hogy megtanítjuk az anyagot a gyereknek...

Szeptembertől máris sok minden változik az oktatás területén, többek mellett állami fenntartásba kerülnek az iskolák, melyhez az állam 50 milliárd forintot biztosít. Az iskolaigazgatók erőteljesebb pozíciót kapnak, egyszerűsödik és átalakul a minősítési rendszer, a tanfelügyelet, lesz forrás az integrált pedagógia programokra, az Arany János tehetséggondozó programra - sorolta a szakember.

...hanem arról, hogy megtanítsuk tanulni a gyereket

A jövőben az állam lényegesen csökkenteni kívánja a tanulók terheit. A nemzeti alaptantervben fogják meghatározni, mi az, amit minden Magyarországon tanuló gyereknek meg kell tanulnia. Ezen a tananyagon túl az iskolákra bíznák, hogy a maradék időt, mire használja. A lényeg, hogy a negyedik és nyolcadik osztály végén, valamint az érettségire a gyermek az előírtakat teljesíteni tudja - tájékoztatott az államtitkár.

Dr. Ottófi Rudolfné, a KÉSZ győri elnöke

Szerző: Földvári Gabriella

Fotó: O. Jakócs Péter

Forrás: gyorplusz.hu

Ezekre a területekre koncentrál a Köznevelési Kerekasztal - 2016.05.25. 20:14

Négy területre, a pedagógusképzésre, a tartalomfejlesztésre, a fenntartói változásra, valamint az oktatási struktúra és infrastruktúra fejlesztésére koncentrál a Köznevelési Kerekasztal a közeljövőben - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkára szerda este Győrben, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ), a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Battyhány Köre által kidolgozott Idők jelei című vitaanyagot bemutató konferencián.

Palkovics László elmondta: a pedagógusképzésben korábban szeretnék biztosítani a gyakorlati oktatást, erősítenék a szakmódszertant, és szeretnék megvizsgálni, hogyan lehetne másképp pozicionálni a pedagógusokat. A tartalomfejlesztést részben a tananyag csökkentésével, részben a nemzeti alaptanterv átalakításával képzelik el.

A fenntartói változásról szólva elmondta, hogy 57 tankerület lesz az országban, amellyel azt szeretnék elérni, hogy a mindennapos döntések helyben szülessenek meg, hatékonyabbá és gyorsabbá téve a munkát.

Palkovics László példaként említette, hogy Győr-Moson-Sopron megyében két tankerület lesz, a győri éves költségvetése 10-15 milliárd forint lesz.

Az államtitkár hozzátette: az oktatási struktúra és infrastruktúra fejlesztésével azt szeretnék elérni, hogy csökkenjen a nagyobb városok és a kisebb települések közötti különbség az oktatásban.

Beszélt arról is, hogy az oktatási intézményi struktúrában létrejön a szakgimnázium. Palkovics László hozzáfűzte: a "világ megváltozott körülöttünk, de mi elfelejtettünk változni hozzá, társadalmi és technológiai szempontból is". Példaként hozta fel, hogy a projektalapú oktatásra nem biztos, hogy van eszköz egy faluban.

Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke elmondta, hogy októberben megjelenik az Idők jelei második kiadása, amelyben olyan kérdéseket érintenek, amelyek "nem kerülhetők meg a mindennapokban", így a migrációt, a korrupciót, a törvényalkotást, az ifjúság és a sport kapcsolatát.

Emlékeztetett, hogy a vitaanyaggal a magyar társadalom életének jobbítását szeretnék elérni

Forrás: inforadio.hu

Nagy baj, hogy felvételről szól a Himnusz, mert a diákok nem tudnak énekelni

Az általános iskolás korú gyerekek 51 százalékát hittanra íratják be a szülők. Ez pedig lényegesen magasabb arány, mint amennyi a vallásgyakorlók száma a társadalom tagjainak egészéhez képest - válaszolta kérdésünkre Osztie Sándor, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke Győrött, ahol az oktatás fejlesztéséről szóló elképzeléseiket vitatták meg.

Az idők jelei című kiadványba sűrített vitaanyag sok témát ölel fel, a nemzeti karakter kérdésétől a politikán és az egészségügyön át egészen a médiáig. Az írásokat a KÉSZ-en kívül a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület s a Professzorok Batthyány Köre jegyzi. Minden témát más városban vitatnak meg, Győrött az oktatás került terítékre.

Túl nagy a terhelés és kevés az ének

Ennek a fejezetnek az egyik mondata így hangzik: Hazánkban a poroszos modell alapján álló közoktatás viszonylag magas színvonalú volt még a Kádár-rendszerben is, de a rendszerváltást követő, egymásnak alapjaikban is ellentmondó oktatási reformok és a szakmai-társadalmi konszenzus hiányának eredményeképpen a színvonal riasztóan csökkent.

Az általános- és középiskolákról szóló részt Záborszky Kálmán, a Szent István Zeneművészeti Szakközépiskola címzetes igazgatója vetette papírra.

- Én mindig a gyerekből indulok ki - szögezte le beszélgetésünk elején. Aztán azt taglalta, hogy kétségtelenül nagy a gyerekek terhelése.

- Nem jó, hogy napi hat órája van egy gyereknek, az alsó négy osztályban a heti húsz órát nem szabadna túllépni - mondta, aztán áttért saját szakterületére, a zenére.

- A Kodály-módszer hazájában tudjuk, hogy amikor a gyerek zenél, énekel, akkor az egyik agyfélteke pihen - magyarázta. - Ezért nem jó, ha a gimnáziumokban a kórust a nyolcadik órára teszik. Ha beékelnék valahová, az az utána oktatott reáltárgyak megértését is segítené.

Az igazgató a művészeti nevelést hiányolja a szakközépiskolákból, s kifejezetten fájlalja, hogy az iskolai rendezvényeken felvételről szól a Himnusz, mert a diákok nem tudnak énekelni.

A testnevelés fontosságáról sem feledkezik meg, de annak örül, hogy ezt ki lehet váltani a néptánccal.

Ki oktat hittant és etikát?

Osztie Zoltánt, a KÉSZ elnökét is megkérdeztük oktatási elképzeléseikről. Ő elsősorban a hit- és erkölcstan tanítási kérdéseiben tartotta magát illetékesnek.

- Óriási lehetőséget kínál nekünk, hogy az általam ismert statisztika szerint az általános iskolai szülők a gyerekek 51 százalékát hittanra íratják be, tehát sokkal többen, mint amennyien gyakorolják a vallásukat Magyarországon - hangoztatta. Az oktatók képzésében azonban az elnök szerint is vannak hiányosságok. Sokan, különösen az etikát tanítók hatvan- vagy kilencvenórás képzés után kerülnek katedrára, nem mindenki végzi el a szakirányú felsőfokú képzést, állította.

Palkovics László oktatási államtitkár is feltűnt az előadók között, megkérdeztük tőle, milyen minőségében van jelen. - Engem arra kértek - felelte -, hogy a köznevelés rendszeréről beszéljek. A KÉSZ füzetéről azt mondta, ez vitaanyag, egy szakvélemény.

Palkovics: Valaminek ki kell kerülni

Fölvetettük az államtitkárnak, hogy ő korábban a magánszférában, sőt annak nemzetközi tudáspiacain ért el jelentős sikereket, ennek tudatában miből gondolja, hogy a színtisztán állami tulajdonú iskolarendszer versenyképes lehet. Palkovics László szerint csak arról van szó, hogy egységes lesz a fenntartó - a vegyes rendszer nem vált be -, a tankerületek szervezik a saját életüket, és az iskoláknak is sokkal nagyobb szabadságuk lesz. Ő is a terhelés csökkentését említette.

Szóba hoztuk: több oktatáskutató is fél attól, hogy a szakgimnáziumban bizonyos tárgyakat mellőznek, s az ott végzett diákok nem tudnak majd rugalmasan alkalmazkodni a munkaerőpiac változásaihoz.

- Az általános iskolák tananyaga nem változik, illetve ennek csak egy része lesz kötelező. A gimnázium tananyaga sem változik. Egyetlen olyan iskolatípus, a szakgimnázium lesz, amely a szakmai környezet igénye alapján alakul ki - kezdte a válaszát. - Aki gimnáziumba akar járni, annak módjában áll azt választani, egyébként a gyerekek 35 százaléka gimnazista. A szakgimnázium olyan lehetőség, melyből a tanulók az egyetemre is bejuthatnak, de szakmát is kapnak a kezükbe. Ha óraszámot nem tudunk emelni - márpedig nyilván nem akarunk -, akkor kompromisszumra kell jutni, egyébként szakmája se lesz a gyereknek, meg az egyetemre se veszik föl. A kompromisszum pedig az: a magyart, a matematikát, a történelmet és a nyelvet ugyanúgy tanulják, mint a gimnáziumban, s abból középszintű vizsgát tesznek. A szakmájához tartozó természettudományos alaptárgyat olyan óraszámban kell tanulniuk, hogy abból emelt szintű érettségiig jussanak el. Ennek az a kényszerű következménye, hogy valaminek ki kell kerülni. Abból van a vita, jó-e az, ha a matematikán és az egy választott természettudományos tantárgyon kívül emelt óraszámban csak plusz egy tárgyat hallgathatnak nagyobb óraszámban. Azt javasoltuk, hogy az egy természettudományos alaptárgyon kívül a többit a természettan jelenségével írjuk le. Ennek Magyarországon nincs hagyománya, de vannak kidolgozott tantervei.

Emlékeztetett arra: tavaly januárban a környezettudományi mesterképzést értékelték, azt nem feltétlenül akarták megtartani, de mégis megmaradt, mert jó képzés lehet.

Az államtitkár elmondta azt is, az a félelem, hogy a szakgimnáziumokban tanító kémia, földrajz, biológia szakos tanárok állás nélkül maradnak, alaptalan. Hiszen éppen ezekből a szakokból van tanárhiány. Az így felszabaduló kapacitásokat például egy gimnáziumban az egységes tankerületen belül fel lehet használni.

Forrás: Népszabadság

Állomások

Szervezők és támogatók