Politika

Hódmezővásárhely
2016. április 28.

Előadás

Előadók

Mráz Ágoston

Mráz Ágoston
A Nézőpont Intézet vezetője

Miklós Péter

Miklós Péter
Történész, a hódmezővásárhelyi Emlékpont vezetője

Árva László

Árva László
A hódmezővásárhelyi KÉSZ (Keresztény Értelmiségiek Szövetsége) csoport elnöke

Petneházy Judit

Petneházy Judit
Az MPEE (Magyar Polgári Együttműködés Egyesület) alelnöke

Árva László, a hódmezővásárhelyi KÉSZ elnöke üdvözli a megjelenteket.

Petneházy Judit, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke nyitó szavaiban röviden bemutatja az Egyesület létrejöttét és működését (eddigi elnökök, Polgári Gondola, miniszterelnöki évértékelők). A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1996-os Igazságosabb és testvériesebb világot című körlevele után húsz évvel úgy érezte, hogy meg kell keresni a politikát, hogy a keresztény értelmiségiek mit gondolnak a világról és mit akarnak a politikától. Ehhez meghívta a professzorok Batthyány Körét, amely tíz évvel ezelőtt adta ki a Szent István-tervet, és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületet. A három szervezet együttműködésből jött létre az Idők Jelei c. füzet, amelyet 2015. október 30-án adtak át a miniszterelnöknek ünnepélyes konferencia keretében az Olasz Intézetben. A kiadvány tizenhat témát ölelt fel. A füzet pozitív fogadtatása nyomán olyan döntés születet, hogy azt országjárás keretében kell bemutatni. Időközben szakértői értekezletek és ifjúsági kerekasztalok is zajlottak a program részeként. Ennek eredménye az őszre várható második kötet, amely olyan új témákkal is foglalkozik majd, mint a migráció, korrupció, jogalkotás, ifjúság.

Mráz Ágoston, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója, a Nézőpont Intézet vezető elemzője szerint 2010-ben lezárult az 1989-90-ben kezdődött, két évtizedig tartó átmeneti időszak, a hosszú rendszerváltozás folyamata. Ennek a legfontosabb jellemzője a kereszténység társadalmi szerepének megerősítése. Ezt jelzi, hogy az Alaptörvénybe bekerült a kereszténység nemzetmegtartó ereje, kiterjesztették a hitoktatást, amelyre társadalmi igény volt, és amely így visszanyerte társadalmi rangját. A közéleti kérdésekkel való keresztény foglalkozás során tudni kell, hogy a politika soha sem lehet száz százalékosan keresztény, nem tud kizárólag vallási szempontokat figyelembe venni. Aki keresztény alapokon áll, az – érték alapon – szükségszerűen kritizálni fogja azt, amit a politika csinál, azonban el kell fogadnia, hogy a keresztény értékrend nem fog teljesen megvalósulni, mert egyéb szempontok is érvényesülni fognak mindig. Ezt a tiszteletet meg kell adni a politikának, mert a társadalmi többség támogatásának megszerzése az alapvető feladata. A magyar társadalom Kádár-rendszerbeli atomizálódása a rendszerváltás után is megmaradt, sőt 2010 után is élő probléma, hogy nem sikerült élő közösségeket kialakítani. Ezért helyre kell állítani a társadalom közösségi jellegét, a szerves társadalmi fejlődést. Ehhez szükség van a civil társadalmat segítő törvényi szabályozásra, hogy könnyű legyen egyesületet alapítani, vagy például társadalmilag el kell ismerni a közösségi feladat-vállalást. Ennél súlyosabb probléma, hogy az elöregedő magyar társadalomban nagyon sok a magányos ember, akiket a keresztény politikának meg kell szólítania és közösségbe kell szerveznie. Az atomizáció újraképződött az individuumot középpontba állító oktatásügyben is 2010 előtt. Azonban a mai oktatás feladata a közösségvállalásra és közösségalkotásra képes individuumok nevelése. A kormányzati döntésekhez folyamatosan meg kell szerezni a társadalom támogatását. Csak olyan politika lehet sikeres és felel meg a keresztény politikáról vallott elveknek, amely tartósan élvezi a társadalmi többség támogatását. A vasárnapi boltbezárás feloldásának keresztény alapon nem lehet örülni, de politikai alapon el kell fogadni, mert a kormánypárt elkerülte azt a vereséget, hogy a lehetővé váljon a baloldali ellenzék számára, hogy a boltok vasárnapi nyitva tartását 2016 legfontosabb kérdéséve tegye. A keresztény ember számára a civil magatartás azon eszköze marad tiltakozási lehetőségnek, hogy a törvényi tiltás hiánya ellenére úgy szervezi az életét, hogy ne kelljen vasárnap vásárolnia. Keresztényként figyelembe kell venni a többségi álláspontot, de ezzel az eljárással megakadályozható, hogy minden üzlet nyitva legyen vasárnap. A korrupcióval kapcsolatos kritikák mögött sokszor a hatalom megszerzésére politikai cselszövés áll. Ezt elősegíti, hogy az emberek a szocializmusban az irigység kultúrájában nőttek fel, és erre alapozva hatalmas sikereket lehet elérni a politikában. A kritikák dacára – nemzetközi elemzések és vizsgálatok szerint alapján –, nagyon komoly pozitív fejlemények mutathatók fel a gazdaság kifehérítésében. Az online pénztárgépek bevezetésével például két év alatt kétszáz milliárd forinttal több adót fizettek be. A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt két-három évben százötven milliárd forint profitot termelt, ami példátlan az eddigi története során. Azonban egy törvényi előírás és nemzetközi norma alapján a jegybank a profitját nem fizetheti be a költségvetésbe, ezért be kellett fektetnie. Most nem volt érdemes aranyba fektetni, mert jelenleg nagyon magas a világpiaci ára, ezért helyes volt, hogy értékes ingatlanokat vásárolt, főleg ott, ahol külföldiek is vásárolhattak volna (budai vár, a történelmi belváros). A másik helyes lépés volt, hogy a jegybank szellemi holdudvart épít. A neoliberális közgazdaságtan hihetetlen infrastruktúrával népszerűsíti a nézeteit. Ha jegybank sikeres monetáris politikát folytat, akkor ebben a helyzetben feladata és kötelessége, hogy népszerűsítse a saját gazdaságfilozófiáját. Abban viszont hibát követett el, hogy mindezt titkosan tette, és azt próbálta elhitetni a társadalommal, hogy ezek nem közpénzek. Nagyon nagy hiba volt, hogy az MNB nem a közpénzeknek kijáró felelősséggel járt el ebben az ügyben. Nagyon fontos, hogy a választópolgárok és megválasztott politikusok közvetlen kapcsolatban legyenek egymással. A választási rendszer 2010 után bekövetkezett átalakítása pozitív fejlemény, mert nagyobb súlyt kapott az egyéni választókerületek intézménye. Ez jól tudja szolgálni a választó és a választott közvetlen kapcsolatát. Ezért helyes, hogy az Országgyűlés külön forrást biztosít a képviselőknek, hogy helyben irodát tartsanak fenn, és munkatársaik legyenek, hogy a választópolgárokkal közvetlenebb kapcsolatba tudjanak kerülni. Az új választási rendszer másik előnye a stabilitás, az, hogy – szemben az arányos rendszerekkel –, világos többségi viszonyokat teremt, egyértelmű felhatalmazást ad egy-egy politikai erőnek, hogy az országot irányítsa. Azonban tovább kell erősíteni a választópolgárok és a választottak közötti kapcsolatokat. Ebben nagyon értékes kezdeményezés a nemzeti konzultáció, amely egy politikai innováció, mert megvalósítja azt, hogy hogyan lehet úgy a választópolgárok véleményét kikérni fontos kérdésekről, hogy az ne váljon a politikai versengés témájává. A nemzeti konzultáció nem olyan, mint a népszavazás, mert a politikai verseny szempontból nincsen tétje, hanem valóban a szakpolitikai kérdésekre tud irányulni. Azonban a nemzeti konzultációt tovább kellene fejleszteni. Előnyösebb lenne, ha ezzel is a választási szervek foglalkoznának, és a kérdések összeállításában nagyobb szerepe lenne a választást lebonyolító infrastruktúrának, hogy ne csak a kormánnyal szimpatizálók számára legyen hiteles egy nemzeti konzultáció, hanem még kiterjedtebben lehetne a politikai verseny tétje nélkül a választópolgárok véleményét kikérni.

A konferencia Miklós Péter, az Emlékpont Múzeum igazgatójának rövid reflexióját követően közönségkérdésekkel folytatódott, majd Árva László zárszavával fejeződött be.

Képgaléria

Mráz Vásárhelyen - 2016. április 29. péntek 08:02

Hódmezővásárhelyen, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) legfiatalabb helyi szervezeténél rendezett az Emlékpontban konferencián mutatták be és vitatták meg a KÉSZ Az idők jelei című kiadványát. Az est előadója, Mráz Ágoston, a Nézőpont-csoport vezérigazgatója és vezető elemzője rámutatott: a programsorozat keretében közéleti témákat kívánnak keresztény szempontból megvitatni.

Mráz Ágoston Vásárhelyen Mráz Ágoston Vásárhelyen

Mráz Ágoston a előadás előtt a Vásárhely24-nek adott interjút. A hétvégén a jobboldali, bevándorlás ellenes Szabadság Párt jelöltje győzött elsöprő fölénnyel Ausztriában. Arra voltunk többek között kíváncsiak, ez a migráció kérdésében már a nyugati országok társadalmában is megjelenő álláspontból mire lehet következtetni a jövőt tekintve.

Merkel kancellár töretlennek tűnő erejéről a politológus elmondta, nem maga a személy, sokkal inkább a poszt ami befolyásos. Az unió egyik legerősebb államának vezetőjét soha sem szabad leírni. Az azonban látszik Merkel jelenleg csökkenti országa befolyását. Olyan sok kritikusa Németországnak, mint amennyi most van, még soha sem volt. Egy németországi esetleges változásnak viszont van egy nagyon komoly akadálya - emelte ki Mráz Ágoston. Az ország demokratikus intézményei azok, ugyanis Németországban 1945 óta nincsenek közvetlen választási lehetőséget adó népszavazások. A választók csak közvetett módon nyilváníthatnak véleményt, például az államfőt is egy speciális testület választja ellentétben például Ausztriával. Merkel bukása így nem várható egyelőre, a politológus inkább arra számít, a vezető pártok a CSU, CDU, zöldek összefognak.

A Nézőpont Intézet legutóbbi munkája a Heti Válasz megrendelésére a magyar társadalom és a jobbikos szavazótábor radikalizációját vizsgálta. Ezzel kapcsolatban Mráz Ágoston kérdésünkre elmondta, a magyar kormány képes volt a migrációra helyes válaszokat adni, szemben nyugati liberális álláspontokkal, melyet a társadalom vissza is igazolt, méghozzá pártpreferenciáktól függetlenül. Az ellenzéknek elég nehéz dolga lett ezáltal. A Jobbikban átalakulási kísérlet történt az elmúlt hetekben, Vona Gábor próbált szakítani belső kritikusaival. A Nézőpont kutatásában rámutatott, míg a magyarok 14 %-a tartja magát radikálisnak, addig a Jobbikra szavazók között ez 44 %. Így elmondható, Vona radikálisoktól való elszakadása, a pártra szavazók feléről való lemondáshoz vezethet.

Mráz Ágoston Vásárhelyen Mráz Ágoston Vásárhelyen

A csütörtöki előadáson Tordáné Petneházy Judit, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke kifejtette: a tizenhat témát felölelő kiadvány és a hozzá kapcsolódó országos konferenciasorozat célja, hogy a közélet fontos kérdéseiről beszélhessenek az emberek és elmondhassák véleményüket - adott esetben kritikáikat is és megfogalmazva - arról, hogy mit is várnak a politikától.

Az est előadója, Mráz Ágoston rámutatott: a programsorozat keretében közéleti témákat kívánnak keresztény szempontból megvitatni. Mint felvázolta, Magyarországon az elhúzódó rendszerváltás csak 2010-ben zárult le. Ezt követte az új alaptörvény elfogadása, amely preambulumában rögzítette viszonyát a - legfontosabb jogszabály szerint nemzetfenntartó erőként számon tartott - kereszténységhez.

A hitoktatásról szólva Mráz Ágoston emlékeztetett a kommunista hatalom hozzáállására, amely azt a templomokba száműzte, azonban 2010 után lehetőség nyílt arra, hogy erkölcsi kérdésekkel foglalkozzanak a diákok a hittan, vagy az erkölcstan órákon.

Az elemző rámutatott: a magyar társadalom atomizálódott, amelyet a korábbi hatalmaknak az individuumot hangsúlyozó és preferáló politikája is segített, hiszen a kádári időkben politizálni csak otthon volt szabad, közösségekben nem, aki a hatalomról nyilvánosan kritikát mondott, az a saját szabadságát kockáztatta. Így aztán nem is jöhettek létre ilyen közösségek.

Mráz Ágoston szólt arról is, hogy keresztény politika eredményesen csak a többség támogatásával valósítható meg. Rámutatott arra is, hogy - bár a keresztényi értékekkel harmonizál a boltok vasárnapi zárva tartása - a keresztény embereknek is be kell látni, hogy az örömét a fogyasztásban megtaláló többség ellen politizálni eredményesen nem lehet, s a várható politikai veszteséget megelőzendő hozta a sokaknak váratlannak tűnő döntését a kormány. Az elemző azt is hozzátette: a keresztény embereknek nem kötelező vasárnap bevásárolni, és ha az üzletek azt látják, hogy a vasárnapi munkabért és villanyszámlát sem fedezi a forgalom, nem fognak kinyitni.

A jegybank alapítványaival kapcsolatos történések kapcsán Máz Ágoston leszögezte: a keresztény szervezeteknek feladatuk nemcsak a jót meglátni, de a rosszra is figyelmeztetni. Mint kifejtette, az Magyar Nemzeti Bank alapítványai a soha ilyen magas eredményt nem produkáló jegybank nyereségét jó célokra igyekeztek fordítani, azonban hiba volt tevékenységüket megpróbálni nem transzparenssé tenni.

- A politikától, a társadalmi diskurzustól távol a helye az egyházaknak - idézte negatív példaként az egykori szocialista miniszterelnök, Horn Gyula véleményét hozzászólásában Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője, a KÉSZ helyi szervezetének titkára, rámutatva, hogy keresztény fundamentumokra épülő társadalmi rendszerre van szükség. Miklós Péter figyelmeztetett: a legutóbbi adatok szerint másfél millióan tűntek el a történelmi egyházak táborából, miközben ma - a közvélekedés szerint - nem divatos kereszténynek lenni. Hozzátette még - saját pedagógusi tapasztalatára utalva -, hogy ha a fiatalok megismerik a kereszténység igazi lényegét, tudnak azonosulni annak értékeivel.

Árva László, a KÉSZ vásárhelyi elnöke zárszavában rámutatott: a közösségszervezés fontos színterének kell lennie az iskoláknak, s hangsúlyozta, hogy a civil szervezetek munkáját megnehezítő jogszabályokon változtatni szükséges, hogy a felesleges bürokrácia gátja nélkül végezhessék társadalomszervező munkájukat.

Forrás: vasarhely24.com

Bemutatták Az idők jelei című vitairatot - 2016. április 29.

Az idők jelei - 2016 című vitaindító kiadvány országos bemutatójának első állomása volt tegnap Hódmezővásárhelyen. A keresztény értékrendet képviselő társadalmi korrajz civilek és szakemberek közös összefogásával próbál megoldási javaslatokat kínálni a világ aktuális kihívásaira.

Bemutatták Az idők jelei című vitairatot

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége vásárhelyi szervezetének első bemutatkozó programja egy országos vitaindító kiadvány első megmutatkozási lehetősége volt. Az idők jelei című, keresztény alapokon nyugvó társadalomkritikai kötet politikai fejezetéért Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezető elemzője felelős, akitől megtudtuk, az írás létrehozásábana keresztény szervezet mellett részt vett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Battyány Köre is. A tanulmány Magyarország helyzetét elemző, a teendőket keresztény szemszögből összefoglaló alapmunka. A vitaindító kezdeményezés az aktuálpolitikai kérdésekről is szólt.

- Hogyan gondolkodik egy keresztény ember a migrációról? Vajon a kereszténységből mi is következik? Betekintést nyerhetünk abba is, hogy a keresztény politika egyenlőséget jelent-e a migránsok előtti feltétel nélküli befogadással vagy a keresztény alapokon végzett politikából is következhet az, hogy határozott határvédelemmel reagál az adott politikai család? Olyan kérdéseket is megvitatunk, amely a magyar belpolitika aktualitása. A vasárnapi zárva-nyitva tartás körüli dilemma is a keresztény alapú politizálás alapja - fogalmazta meg Mráz Ágoston.

A civil társadalom erősítéséről, véleménynyilvánításának lehetőségeiről is szó esik a könyvben, amelynek lényegi részéről a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének alelnöke beszélt tegnap.

- Az egész ország területére elmegyünk és mindenhol más-más témák lesznek felvetve. Politikusok is elolvasták az írást, és sokuknak van észrevételük, több mindennel nem is értenek egyet. Tulajdonképpen ez egy országjáró konferencia, és a szakpolitikusok egy-egy ilyen alkalommal szintén megszólalnak. Így fogjuk körbejárni az országot és utána ennek eredményeként új és régi szerzőkkel egyeztetve a különböző észrevételek bedolgozása mellett várható ősszel a második füzet - mondta Tordáné Petneházy Judit alelnök.

A konferenciasorozat következő állomása Kaposvár lesz.

Forrás: vasarhelyitv.hu

Keresztény fundamentumok megerősítése - 2016. április 29. péntek

Keresztény fundamentumok megerősítése Keresztény fundamentumok megerősítése

Hódmezővásárhelyen, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) legfiatalabb helyi szervezeténél rendezett konferencián mutatták be és vitatták meg a KÉSZ Az idők jelei című kiadványát.

A kis kötet elkészítésében részt vet a Professzorok Batthyány Köre és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület is. A konferenciának a hódmezővásárhelyi Emlékpont adott otthont.

Tordáné Petneházy Judit, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke kifejtette: a tizenhat témát felölelő kiadvány és a hozzá kapcsolódó országos konferenciasorozat célja, hogy a közélet fontos kérdéseiről beszélhessenek az emberek és elmondhassák véleményüket - adott esetben kritikáikat is és megfogalmazva - arról, hogy mit is várnak a politikától.

Az est előadója, Mráz Ágoston, a Nézőpont-csoport vezérigazgatója és vezető elemzője rámutatott: a programsorozat keretében közéleti témákat kívánnak keresztény szempontból megvitatni. Mint felvázolta, Magyarországon az elhúzódó rendszerváltás csak 2010-ben zárult le. Ezt követte az új alaptörvény elfogadása, amely preambulumában rögzítette viszonyát a - legfontosabb jogszabály szerint nemzetfenntartó erőként számon tartott - kereszténységhez.

Mráz Ágoston szólt arról is, hogy keresztény politika eredményesen csak a többség támogatásával valósítható meg. Rámutatott arra is, hogy - bár a keresztényi értékekkel harmonizál a boltok vasárnapi zárva tartása - a keresztény embereknek is be kell látni, hogy az örömét a fogyasztásban megtaláló többség ellen politizálni eredményesen nem lehet, s a várható politikai veszteséget megelőzendő hozta a sokaknak váratlannak tűnő döntését a kormány.

A jegybank alapítványaival kapcsolatos történések kapcsán Máz Ágoston leszögezte: a keresztény szervezeteknek feladatuk nemcsak a jót meglátni, de a rosszra is figyelmeztetni. Mint kifejtette, az Magyar Nemzeti Bank alapítványai a soha ilyen magas eredményt nem produkáló jegybank nyereségét jó célokra igyekeztek fordítani, azonban hiba volt tevékenységüket megpróbálni nem transzparenssé tenni.

- A politikától, a társadalmi diskurzustól távol a helye az egyházaknak - idézte negatív példaként az egykori szocialista miniszterelnök, Horn Gyula véleményét hozzászólásában Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője, a KÉSZ helyi szervezetének titkára, rámutatva, hogy keresztény fundamentumokra épülő társadalmi rendszerre van szükség. Miklós Péter figyelmeztetett: a legutóbbi adatok szerint másfél millióan tűntek el a történelmi egyházak táborából, miközben ma - a közvélekedés szerint - nem divatos kereszténynek lenni. Hozzátette még - saját pedagógusi tapasztalatára utalva -, hogy ha a fiatalok megismerik a kereszténység igazi lényegét, tudnak azonosulni annak értékeivel.

Árva László, a KÉSZ vásárhelyi elnöke zárszavában rámutatott: a közösségszervezés fontos színterének kell lennie az iskoláknak, s hangsúlyozta, hogy a civil szervezetek munkáját megnehezítő jogszabályokon változtatni szükséges, hogy a felesleges bürokrácia gátja nélkül végezhessék társadalomszervező munkájukat.

Forrás: vasarhelyihirek.hu

Vásárhelyen mutatták be a KÉSZ kiadványát

Hódmezővásárhelyen, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) legfiatalabb helyi szervezeténél rendezett konferencián mutatták be és vitatták meg a KÉSZ Az idők jelei című kiadványát. A kis kötet elkészítésében részt vet a Professzorok Batthyány Köre és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület is. A konferenciának a hódmezővásárhelyi Emlékpont adott otthont.

Tordáné Petneházy Judit

Tordáné Petneházy Judit, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke kifejtette: a tizenhat témát felölelő kiadvány és a hozzá kapcsolódó országos konferenciasorozat célja, hogy a közélet fontos kérdéseiről beszélhessenek az emberek és elmondhassák véleményüket - adott esetben kritikáikat is és megfogalmazva - arról, hogy mit is várnak a politikától.

Mráz Ágoston a Nézőpont-csoport vezérigazgatója

Az est előadója, Mráz Ágoston, a Nézőpont-csoport vezérigazgatója és vezető elemzője rámutatott: a programsorozat keretében közéleti témákat kívánnak keresztény szempontból megvitatni. Mint felvázolta, Magyarországon az elhúzódó rendszerváltás csak 2010-ben zárult le. Ezt követte az új alaptörvény elfogadása, amely preambulumában rögzítette viszonyát a - legfontosabb jogszabály szerint nemzetfenntartó erőként számon tartott - kereszténységhez.

Hangfelvétel: Mráz Ágoston így határozta meg a kiadványt bemutató programsorozat funkcióját

A hitoktatásról szólva Mráz Ágoston emlékeztetett a kommunista hatalom hozzáállására, amely azt a templomokba száműzte, azonban 2010 után lehetőség nyílt arra, hogy erkölcsi kérdésekkel foglalkozzanak a diákok a hittan, vagy az erkölcstan órákon.

Az elemző rámutatott: a magyar társadalom atomizálódott, amelyet a korábbi hatalmaknak az individuumot hangsúlyozó és preferáló politikája is segített, hiszen a kádári időkben politizálni csak otthon volt szabad, közösségekben nem, aki a hatalomról nyilvánosan kritikát mondott, az a saját szabadságát kockáztatta. Így aztán nem is jöhettek létre ilyen közösségek.

Mráz Ágoston szólt arról is, hogy keresztény politika eredményesen csak a többség támogatásával valósítható meg. Rámutatott arra is, hogy - bár a keresztényi értékekkel harmonizál a boltok vasárnapi zárva tartása - a keresztény embereknek is be kell látni, hogy az örömét a fogyasztásban megtaláló többség ellen politizálni eredményesen nem lehet, s a várható politikai veszteséget megelőzendő hozta a sokaknak váratlannak tűnő döntését a kormány. Az elemző azt is hozzátette: a keresztény embereknek nem kötelező vasárnap bevásárolni, és ha az üzletek azt látják, hogy a vasárnapi munkabért és villanyszámlát sem fedezi a forgalom, nem fognak kinyitni.

A jegybank alapítványaival kapcsolatos történések kapcsán Máz Ágoston leszögezte: a keresztény szervezeteknek feladatuk nemcsak a jót meglátni, de a rosszra is figyelmeztetni. Mint kifejtette, az Magyar Nemzeti Bank alapítványai a soha ilyen magas eredményt nem produkáló jegybank nyereségét jó célokra igyekeztek fordítani, azonban hiba volt tevékenységüket megpróbálni nem transzparenssé tenni.

- A politikától, a társadalmi diskurzustól távol a helye az egyházaknak - idézte negatív példaként az egykori szocialista miniszterelnök, Horn Gyula véleményét hozzászólásában Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője, a KÉSZ helyi szervezetének titkára, rámutatva, hogy keresztény fundamentumokra épülő társadalmi rendszerre van szükség. Miklós Péter figyelmeztetett: a legutóbbi adatok szerint másfél millióan tűntek el a történelmi egyházak táborából, miközben ma - a közvélekedés szerint - nem divatos kereszténynek lenni. Hozzátette még - saját pedagógusi tapasztalatára utalva -, hogy ha a fiatalok megismerik a kereszténység igazi lényegét, tudnak azonosulni annak értékeivel.

Árva László, a KÉSZ vásárhelyi elnöke zárszavában rámutatott: a közösségszervezés fontos színterének kell lennie az iskoláknak, s hangsúlyozta, hogy a civil szervezetek munkáját megnehezítő jogszabályokon változtatni szükséges, hogy a felesleges bürokrácia gátja nélkül végezhessék társadalomszervező munkájukat.

Forrás promenad.hu

Hódmezővásárhelyen mutatták be először a KÉSZ kiadványát - 2016. április 29. péntek

Hódmezővásárhelyen, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) legfiatalabb helyi szervezeténél rendezett konferencián mutatták be és vitatták meg a KÉSZ Az idők jelei című kiadványát. A kis kötet elkészítésében részt vet a Professzorok Batthyány Köre és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület is. A konferenciának a hódmezővásárhelyi Emlékpont adott otthont.

KÉSZ konferencia

Tordáné Petneházy Judit, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke kifejtette: a tizenhat témát felölelő kiadvány és a hozzá kapcsolódó országos konferenciasorozat célja, hogy a közélet fontos kérdéseiről beszélhessenek az emberek és elmondhassák véleményüket - adott esetben kritikáikat is és megfogalmazva - arról, hogy mit is várnak a politikától.

Az est előadója, Mráz Ágoston, a Nézőpont-csoport vezérigazgatója és vezető elemzője rámutatott: a programsorozat keretében közéleti témákat kívánnak keresztény szempontból megvitatni. Mint felvázolta, Magyarországon az elhúzódó rendszerváltás csak 2010-ben zárult le. Ezt követte az új alaptörvény elfogadása, amely preambulumában rögzítette viszonyát a - legfontosabb jogszabály szerint nemzetfenntartó erőként számon tartott - kereszténységhez.

A hitoktatásról szólva Mráz Ágoston emlékeztetett a kommunista hatalom hozzáállására, amely azt a templomokba száműzte, azonban 2010 után lehetőség nyílt arra, hogy erkölcsi kérdésekkel foglalkozzanak a diákok a hittan, vagy az erkölcstan órákon.

Az elemző rámutatott: a magyar társadalom atomizálódott, amelyet a korábbi hatalmaknak az individuumot hangsúlyozó és preferáló politikája is segített, hiszen a kádári időkben politizálni csak otthon volt szabad, közösségekben nem, aki a hatalomról nyilvánosan kritikát mondott, az a saját szabadságát kockáztatta. Így aztán nem is jöhettek létre ilyen közösségek.

Mráz Ágoston szólt arról is, hogy keresztény politika eredményesen csak a többség támogatásával valósítható meg. Rámutatott arra is, hogy - bár a keresztényi értékekkel harmonizál a boltok vasárnapi zárva tartása - a keresztény embereknek is be kell látni, hogy az örömét a fogyasztásban megtaláló többség ellen politizálni eredményesen nem lehet, s a várható politikai veszteséget megelőzendő hozta a sokaknak váratlannak tűnő döntését a kormány. Az elemző azt is hozzátette: a keresztény embereknek nem kötelező vasárnap bevásárolni, és ha az üzletek azt látják, hogy a vasárnapi munkabért és villanyszámlát sem fedezi a forgalom, nem fognak kinyitni.

A jegybank alapítványaival kapcsolatos történések kapcsán Máz Ágoston leszögezte: a keresztény szervezeteknek feladatuk nemcsak a jót meglátni, de a rosszra is figyelmeztetni. Mint kifejtette, az Magyar Nemzeti Bank alapítványai a soha ilyen magas eredményt nem produkáló jegybank nyereségét jó célokra igyekeztek fordítani, azonban hiba volt tevékenységüket megpróbálni nem transzparenssé tenni.

A politikától, a társadalmi diskurzustól távol a helye az egyházaknak - idézte negatív példaként az egykori szocialista miniszterelnök, Horn Gyula véleményét hozzászólásában Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője, a KÉSZ helyi szervezetének titkára, rámutatva, hogy keresztény fundamentumokra épülő társadalmi rendszerre van szükség. Miklós Péter figyelmeztetett: a legutóbbi adatok szerint másfél millióan tűntek el a történelmi egyházak táborából, miközben ma - a közvélekedés szerint - nem divatos kereszténynek lenni. Hozzátette még - saját pedagógusi tapasztalatára utalva -, hogy ha a fiatalok megismerik a kereszténység igazi lényegét, tudnak azonosulni annak értékeivel.

Árva László, a KÉSZ vásárhelyi elnöke zárszavában rámutatott: a közösségszervezés fontos színterének kell lennie az iskoláknak, s hangsúlyozta, hogy a civil szervezetek munkáját megnehezítő jogszabályokon változtatni szükséges, hogy a felesleges bürokrácia gátja nélkül végezhessék társadalomszervező munkájukat.

Forrás: szegedma.hu

Állomások

Szervezők és támogatók