Vidékfejlesztés, környezetvédelem

Kecskemét
2016. június 14.

Előadás:

Előadók

Tercsi Mátyás

Tercsi Mátyás
A kecskeméti KÉSZ csoport elnöke

Borbás Zoltán

Borbás Zoltán
A Kaposvári Egyetem kancellárja

Mezei Dávid

Mezei Dávid
Agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár

Tercsi Mátyás, a kecskeméti KÉSZ elnöke üdvözli a megjelenteket.

Petneházy Judit, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke nagyon örült, amikor tavaly Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke megkereste az Egyesületet a kiadvány ötletével. A füzet évfordulós kiadvány, mert 20 éve jelent meg a Magyar Püspöki Kar Igazságosabb és testvériesebb világot c. körlevele, és 10 éve az együttműködésbe szintén bevont Professzorok Batthyányi Körének Szent István-terve. A füzet 16, a társadalmat talán legjobban érdeklő téma került, és a kiadványt 2015. októberben, az Olasz Intézetben ünnepélyes keretek között mutattuk be a miniszterelnök úrnak. A kiválasztott témákat konferenciasorozaton mutatjuk be, és időközben készül egy második kiadvány is, új témákkal és új szerzőkkel, amely várhatóan ősszel jelenik meg.

Náray-Szabó Gábor professzor, a Professzorok Batthyányi Körének elnöke a teremtésvédelemről szóló előadásában hangsúlyozta, hogy a környezeti állapot fenntartása érdekében a Kárpát-medence országainak félre kell tenniük a különböző történelmi, régebbi vagy újabb villongásait és ellentéteit, és közösen kell keresniük a megoldásokat, különben együtt mennek tönkre. Magyarország állapota környezetvédelmi szempontból nem olyan rossz, mint azt sokan gondolják, de vannak fontos teendők. A rendszerváltás után az energiafaló és erősen szennyező iparágak, nehézipari területek leépítése miatt a széndioxid-kibocsátás csökkentésében előreléptünk, de a természeti tőkénket erősen feléltük, mert az ún. ökológiai lábnyom nálunk is nagyobb, mint 1. Ez azt jelenti, hogy többet fogyasztunk a környezetünkből, mint amennyi újratermelődik, és mint amennyi a népességünknek megfelelő. A magyar társadalom egyik gondja, hogy nem ismeri fel ezeket a hosszú távú kihívásokat, és nem jön rá, hogy a környezetet óvni kell. Fontos feladatunk, hogy az Európai Unióban képviseljük a hazai környezetvédelmi szempontokat, és például ne engedjük, hogy szemétlerakónak használják az országot. Ezekben a kérdésekben nem szabad kompromisszumot kötni, hanem keményen ki kell állni az érdekeinkért, és alkalmazni kell a megfelelő jogszabályokat. Fontos továbbá, hogy válaszoljunk a földfelszín átlaghőmérsékletének a növekedéséből eredő kihívásra. Az előrejelzések szerint a Kárpát-medencében a Föld átlagos hőmérséklet-emelkedéséhez képest majdnem 1 °C-kal nagyobb lesz a hőmérséklet-emelkedés. Erre már most megfelelő infrastrukturális beruházásokkal kell gondolni, illetőleg a növényzet, a felhő borítottságnak a védelmére is. A hőségnek jobban ellenálló gabona-fajtákat kell kitermeszteni és nemesíteni. A sok műtrágya-használat miatt romló termőképességű talajt kézben kell tartani. A tudatos ember az elmondottakat nem fenyegetésnek, vagy veszélynek tekinti, hanem kihívásnak, és megtalálja a módját, hogy a megfelelő választ adjon.

Borbás Zoltán, a Kaposvári Egyetem kancellárja szerint az utolsó 50 évben némileg rémisztő változások zajlottak le a mindennapjainkban. Míg korábban falu-közösségekben és városi mikroközösségekben éltek az emberek, ma már a család, mint közösség sem makulátlan, a nagycsaládok lassan eltűnnek, és a kétgyerekes család lassan nagycsaládnak számít már, s az emberek magunk zárkózva, sziget-emberként élik le az életüket. Súlyos probléma, hogy jelenleg évente körülbelül 1500 milliárd forint értékben exportálunk, főleg mezőgazdasági alapanyagot, miközben 1000 milliárd forint feletti értékben importálunk feldolgozott termékeket. Nagyon disszonáns, hogy elvisszük az alapanyagot, azt feldolgozzák, nagymértékű munkát fektetnek bele, becsomagolják, visszahozzák, és magas áron megvásároljuk. Ehelyett feldolgozhatnánk mi, értéktöbbleteket teremtenénk, és mi exportálnánk a készleteket. Vissza kell adni a termőföldjeink értékét, vissza kell táplálni a szerves, élő anyagot, ugyanis ennek hiányában a termőföld egyszerű kőzet, amelynek csekély a vízmegtartó képessége. A profit-maximalizációra törekvés miatt figyelmen kívül hagyunk olyan kérdéseket, hogy mennyi inputtal, befektetéssel, és haszonnal éljük végig az életet, és ezáltal mit teszünk tönkre. Észre kellene venni, hogy a teremtett világ körkörös folyamataiban nincsen szemét, mert ami bármelyik ciklusban végtermékként megjelenik, az valakinek alapanyag, így a ciklusos, körkörös folyamatok fenntartható folyamatként jelennek meg. A jelenlegi, a folyamat végén szemetet hagyó fenntartható fejlődés nem fenntartható. Fel kell felkészülni a globális felmelegedéssel járó szélsőségessé időjárásra. Ehhez csatornahálózatra és víztározókra van szükség a felesleges víz felfogásához, levezetéséhez, vagy a földekre való visszavezetéséhez és öntözéshez. Súlyos probléma, hogy a falusi ember urbanizálódott, önellátás helyett a városok nagy élelmiszerláncaiban vásárolja meg az élelmiszerét. Ökológiai módon gazdálkodó falu-közösségeket kell alakítani. A gyermekeink és az unokáink, akik megöröklik tőlünk ezt az élhetetlen világot, meg fogják kérdezni, hogy miért nem csináltunk valamit az életünkben, vagy legalább miért nem tettünk fel kérdéseket.

Mezei Dávid agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár előadásában arról beszélt, hogy a magyar vidékfejlesztési program milyen válaszokat ad a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés globális kihívásaira. Az egyik kihívás, hogy a világ mezőgazdaságának 2050-re 9 milliárd embert kell élelmeznie. A növekvő népességen belül azonban 2007-2008 körül a világ történelmében először a városi és a falusi-vidéki településeken élők aránya is megfordult, és a városi lakosság növekedésével az élelmezés szempontjából fontos önellátó közösségek száma is csökken. A másik kihívás, hogy a növekvő számú városi lakosság az élelmezési igényeiben növekvő mennyiségű állati eredetű proteint igényel, amihez nagy mennyiségű növényi takarmány szükséges. A fejlett országokban már az élelmiszerbiztonság kérdése kerül előtérbe, és az élelmiszerlánc megnyúlása miatt szabályozásra, törvényekre van szükség. A harmadik kihívás az, hogy az élelmiszergazdaság és a mezőgazdaság hogyan tud fenntartható módon jobbat és többet termelni. Jelenleg az a veszély, hogy változatlan felhasználás mellett 2050-re egyszerre fogy el az élelmiszertermeléshez szükséges víz és fosszilis energia. Az európai mezőgazdaságot érintő egyik kihívás a közös agrárpolitika költségvetése, és a mezőgazdasági támogatások összege. A másik kihívás, hogy az Európai Unió mezőgazdasága milyen szerepet fog betölteni a világ mezőgazdaságában, a globális versenyben. Magyarországnak alapvető érdeke, hogy a közös agrárpolitika a jelenlegi formájában megmaradjon. Ezekre a támogatásokra azért van szükség, mert kompenzálják az európai gazdák versenyhátrányát, amelyet a fenntarthatóság és az élelmiszerbiztonság miatti magasabb költségszint eredményez. A környezetvédelem, az állat- és élelmiszerbiztonsági előírások többletköltséget, azaz, versenyhátrányt jelentenek a termelők számára. A termelés visszafogásán alapuló fenntarthatóság nem fog működni, ehelyett az élelmiszerpazarlás visszafogására kell koncentrálnunk. A fejlett országokban a fogyasztói oldalon eltűnő 31-39%- élelmiszer kompenzálni tudná a fejlődő országokban a termelési fázisban, a földeken eltűnő termésmennyiséget. Ehhez a fogyasztók részéről életforma-váltásra is szükség van, hogy minden nap kimenjenek a piacra az aznapi élelmiszer-szükségletet megvásárolni. E kihívásokra a magyar kormány válasza a vidékfejlesztési program, amelynek összege körülbelül 1350 milliárd forint. Ennek a legfontosabb eleme a munkahelyteremtő beruházások támogatása, elsősorban vidéken, és ott is a mezőgazdaság és az ahhoz kapcsolódó élelmiszeripar munka- intenzív ágazataiban. A mezőgazdasági termelőknek fejleszteniük kell a termelésüket, hogy az alapanyag termelése mellett az élelmiszer-láncban növelni tudják a hozzáadott értéküket. A program fontos eleme az öntözés, az öntözés fejlesztése, és a klímaváltozás miatti szélsőséges időjárással szembeni védekezés, amelyre 54 milliárd forint keret áll rendelkezésre a programban. A program támogatja a fenntarthatóságot, például a beruházási programoknál mindenütt plusz pontot ér, illetve külön beruházási területként jelenik meg a megújuló energia alkalmazása, és az energiahatékonyság növelése. Amennyiben egy vidékfejlesztési pályázat nem új kapacitásra, hanem már létező termelési kapacitás megújítására vagy bővítésére irányul, nem lehet pályázati támogatást anélkül nyerni, hogy a projekt ne tartalmazzon valamilyen energiahatékonysági, illetve megújuló energia alkalmazására vonatkozó részt. Emellett, a kormány kiemelten kezeli az agrár környezetgazdálkodási programot, és az ökológiai gazdálkodási programot. Az utóbbi keretösszegét az előző időszakhoz képest mintegy háromszorosra növelték. A vidékfejlesztési program az Európai Bizottság általi elfogadás után gyorsan a végrehajtási fázisba lépett, az 1350 milliárd forintból 800 milliárd forintra már megtörtént a pályázati kiírás. A cél, hogy a teljes keret 2016 végéig elérhetővé váljon.

A konferencia közönségkérdésekkel folytatódott, és Tercsi Mátyás zárszavával fejeződött be.

Képgaléria

Az Idők Jelei 2016 - Kecskemét polgármestere köszöntötte a konferenciát

Kecskemét volt kedden este a következő állomása az "Idők Jelei 2016" konferenciasorozatnak. Az előadáson Borbás Zoltán, a Kaposvári Egyetem kancellárja és Náray-Szabó Gábor egyetemi tanár tartottak előadást. Megelőzően Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere is köszöntötte a Piarista Gimnázium és Általános Iskola dísztermében megjelenteket.

A keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ), a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, és a Professzorok Batthyány Köre által összeállított Az idők jelei" című kiadványt 2015. október 30-án Budapesten, az Olasz Intézetben mutatták be, mindhárom szervezet közreműködésével - idézte fel bevezetőjében Dr. Tercsi Mátyás, a KÉSZ Kecskeméti Csoportjának elnöke. A kiadvány bemutatóján akkor jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök és Balog Zoltán, a Nemzeti Erőforrások minisztere.

A vitairat áttekintette a magyar társadalomban az elmúlt években lezajlott fejleményeket, és a jelenlegi kihívásokat. A kötet 16 területet fogott át (például család és demográfia, egészségügy, oktatás), és azt vizsgálta, hogy a mai Magyarországon melyek a megoldásra váró fontos kérdések, és ezekre milyen, speciálisan keresztény válaszok adhatók.

A tanulmány kedvező visszajelzéseket kapott mind a közvéleménytől, mint a sajtótól. A vitairat pozitív társadalmi fogadtatása miatt a munka folytatása mellett döntöttek, és az Idők Jelei 2016" konferenciasorozat keretében kívánják bemutatni a kiadványt az ország több helyszínén. A tíz állomásból álló rendezvénysorozat célja az anyag országos megismertetése, de főként a kiválasztott témákkal kapcsolatos társadalmi vita kezdeményezése.

Forrás: keol.hu

Az idők jelei - Kecskeméten

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ), a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) és a Professzorok Batthyány Köre rendezett konferenciát kedden Kecskeméten. A Piarista Gimnázium dísztermében rendezett fórumon az Az idők jelei című vitaanyagot mutatták be az érdeklődőknek. Az rendezvényen Borbás Zoltán, a Kaposvári Egyetem kancellárja és Náray-Szabó Gábor egyetemi tanár tartott előadást.

Majdnem húsz évvel a Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele, az Igazságosabb és testvériesebb világot!, tíz évvel a Szent István-Terv megjelenése után három civil szervezet úgy érezte, ismét eljött az idő arra, hogy a felelősen gondolkodó keresztény értelmiség hallassa a hangját, e vitaanyag szellemében értékelést adjon a magyar valóságról, utat mutasson a társadalomnak.

Idők Jelei Kecskeméten

Idők Jelei Kecskeméten

Számos szakértő elmélyült munkája eredményeképpen elkészült Az idők jelei című áttekintés, mely számba veszi az eddigi eredményeket, kritikát gyakorol a negatív jelenségek felett, és javaslatokat tesz a követendő irányra. Az alulról jövő kezdeményezésben a szerzők őszintén és jobbító szándékkal tárják fel az általuk jelenleg észlelt hibákat, a károsnak ítélt folyamatokat. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre ötven oldalas közös vitaindító anyaga tizenhat résztémát elemez. Ezek a nemzeti karakter, az egyházi élet, a politika, a nemzetpolitika, a család és demográfia, a gazdaság, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, az egészségügy, az oktatás, a szociális ügyek, a kisebbségügy, a kultúra, a tudomány, a média, a környezet és a külpolitika.

Az idők jelei szerzői szerint sokan és sok helyütt fogják vitatni a részleteket, de mint írják, ez is a céljuk. Vallják, hogy a magukat a jövőért felelősnek érző polgárok együttes szellemi erőfeszítése hozhatja meg a sikert, csakis ez vezethet a jobb irányba.

Az elemzések alapján a három szervezet úgy látja, hogy a dolgok alapvetően jó irányba mennek, de van néhány negatív jelenség, mint a túlközpontosítás, egyes esetekben az arrogáns technokrata szemlélet eluralkodása, a ki nem érlelt döntéshozatal, melyet helyesbíteni kell. Messzemenően támogatják, hogy a közösségek, a nemzet és a család, ezek erősítése az oktatás, az egészségügy és a szociálpolitika keretei között, kiemelt helyet kapjanak a programokban. Ehhez megfelelő hátteret nyújt a nemzetközi viszonylatban is sikeres gazdaság. Bíznak benne, hogy korábbi tapasztalatainknak megfelelően értékelésük beépül a magyar politikai gondolkodásba és előre viszi a nemzetet.

A vitairatot a három szervezet 2015. október 30-án közel 500 fő előtt mutatta be a budapesti Olasz Kulturális Intézetben. Az eseményen jelen volt és felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök, előadást tartott Balog Zoltán, Gyulai Endre, Tőkéczki László, Osztie Zoltán, Náray-Szabó Gábor, és Martonyi János.

Idők Jelei Kecskeméten

Idők Jelei Kecskeméten

A vitairat pozitív társadalmi és kormányzati fogadtatása is azt jelezte, hogy a mai magyar társadalom alapvető kérdéseire hívta fel a figyelmet. Ezért a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre a munka folytatása mellett döntött, így indult el az Idők Jelei 2016konferenciasorozat.

Az Idők Jelei 2016 célja a vitairat országos megismertetése, és a kiválasztott témákkal kapcsolatos társadalmi vita kezdeményezése. Ennek keretében a megjelenés óta több fórumon széleskörű társadalmi vitát folytatnak a kiadványról.

Forrás: hiros.hu

Idők Jelei 2016: Kecskeméten is bemutatták a vitaanyagot

A tavaly elkészült országos vitairat bemutatása érdekében konferenciasorozatot hirdetett a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre. Az ötvenoldalas dokumentum tizenhat résztémát elemez. A vitairatot kedden, Kecskeméten is bemutatták.

A Piarista Gimnázium dísztermében rendezett fórumon az Az idők jelei című vitaanyagot mutatták be az érdeklődőknek. A rendezvényen Borbás Zoltán, a Kaposvári Egyetem kancellárja és Náray-Szabó Gábor egyetemi tanár tartott előadást. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre által tavaly elkészített, ötvenoldalas vitaindító anyag tizenhat résztémát elemez, köztük például a demográfia, a gazdaság, a mezőgazdaság, az egészségügy, az oktatás és a média helyzetét.

Az elemzések alapján a három szervezet úgy látja, hogy a dolgok alapvetően jó irányba mennek, de van néhány negatív jelenség, mint a túlközpontosítás, egyes esetekben az arrogáns technokrata szemlélet eluralkodása, a ki nem érlelt döntéshozatal, amelyeket helyesbíteni kell. A vitairat pozitív társadalmi és kormányzati fogadtatása is azt jelezte, hogy a mai magyar társadalom alapvető kérdéseire hívta fel a figyelmet. A három civil szervezet a munka folytatása mellett döntött, így indult el az Idők Jelei 2016 konferenciasorozat, amelynek keretében már több fórumon lefolytatták a társadalmi vitákat a kiadványról.

Forrás: kecskemetitv.hu

Állomások

Szervezők és támogatók