Gazdaság

Szombathely
2016. május 23.

Előadás:

Előadók

Rétfalvi Balázs

Rétfalvi Balázs
A szombathelyi KÉSZ csoport elnöke

Puskás Tivadar

Puskás Tivadar
Szombathely polgármestere

Osztie Zoltán

Osztie Zoltán
Plébános, a KÉSZ elnöke

Fodor István

Fodor István
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Konzisztóriumának Elnöke

Cseresnyés Péter

Cseresnyés Péter
Munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár

Rétfalvi Balázs, a szombathelyi KÉSZ elnöke üdvözli a megjelenteket, majd Puskás Tivadar polgármester megnyitja a konferenciát.

Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke bevezető előadásában elmondja, hogy az Idők Jeleit az indította el, hogy a keresztény értelmiség szerette volna megérteni a történések mögötti összefüggéseket, amelyben társra talált a Professzorok Batthyányi Körében és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületben. A három szervezet együttgondolkodása és közös munkája szülte meg a vitaanyagot. Az anyag apropója volt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia húsz éve megjelent „Igazságosabb és testvériesebb világot” c. körlevelének, és a Professzorok Batthyányi Körének tíz éve kiadott Szent István-tervének az évfordulója. 2015. október 30-án bemutatták a tizenhat tématerületet átölelő anyagot a miniszterelnöknek, aki szerint az a következő két évtizedre is iránytű lehet a keresztény értelmiség és a társadalom számára. 2016-ban a program keretében széles körben folytatódik tovább az együttgondolkodás. A vitaanyag célja ugyanis az volt, hogy széles körben társadalmi vitát provokáljon, és ennek a keretébe tartozik a konferenciasorozat is. Ősszel megjelenik a második kötet, az Idők Jelei 2, amelybe olyan új témák kerülnek be, mint például a törvényalkotás, az ifjúság, a társadalmi kommunikáció.

Fodor Istvánnak, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Konzisztóriumának elnökének a gazdaságról szóló előadásának a fő tézise szerint ma Magyarországot a gazdaság dualitása jellemzi. A gazdaság szerkezetében nagyon erős a nemzetközi vállalatok szerepe, míg a nagy létszámú hazai vállalatok szerepe csekélyebb. A gazdaság kitettsége és kiszolgáltatottsága – minden fejlettsége ellenére –, ebben a dualitásban jelentős, ezért hosszútávon fontos, hogy a hazai vállalatok szerepe és ereje növekedjen. A legnagyobb változást a monopolhelyzetben lévő közszolgáltatóknál kell elérni, 70%-ról 30%-ra kell csökkenteni a külföldi cégirányítást és tulajdonlást, a gyártóiparban pedig 50%-ra. Ez nem azt jelenti, hogy „multi helyett hazai!”, hanem a hazait kell növelni, és lényegesen gyorsabban kell felzárkóztatni a hazai kis- és középvállalatokat, és általában is a hazai vállalatokat. Ezt jelentős mértékben meg kell változtatni a következő 7-9 évben, javulni kell a hozzáadott értékben, a termelési értékben, a hatékonyságban, és sok minden egyéb tényezőben is. A nagyvállalatok jelentős része is külföldi, főleg az iparban, építőiparban, informatikában, ahol meghatározóak az európai források felhasználása, abszorpciós képességük szempontjából. Ezekben az ágazatokban a 13-14 ezer, 10 és 50 fő közötti kis- és közepes vállalkozásból 12-13 ezer külföldi leányvállalat, amelyek direkt ezeknek a forrásoknak a megszerzése céljából települtek Magyarországra. A jövőben olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, amely ezt a hátrányt csökkenteni tudja. A hazai kkv-k jelenleg nincsenek olyan állapotban, hogy a hatalmas EU-forrásokat hasznosan be tudják fogadni, az abszorpciós képességük nem éri el ezt, hogy minden fillér hasznosuljon belőle. Ezért nem csak a szabályozásban kell patrióta gazdaságpolitikát folytatni, hanem a képességek fejlesztésében és növelésében. Mivel a magyar gazdaságban a nemzetközi vállalatok teljesítménye és szerepe jóval meghatározóbb, mint a hazaiaké, a gazdaság hazai szereplőit egy komplex fejlesztési programmal kell megerősíteni, amelynek szemléletváltással is együtt kell járnia. Az uniós forrásból indított akciókat nem csak az elszámolásig kell követni, hanem előre meg kell követelni vagy elő kell írni a hatását, eredményességét, és meg kell nézni, hogy végrehajtották-e. Sokkal kisebb arányban kellene vissza nem térítendő támogatást adni, és helyette visszatérítendő kedvezményes hiteleket kell nyújtani. Azoknak a szereplőknek pedig el kell engedi a kezét, akik 2-4 év múlva nem tud talpon maradni, mert a gazdaságnak erős, hatékony szereplőkre van szüksége. Hiba az Magyarországon, hogy elmúlt két évtizedben a kockázati tőke nem az 50%-ban kockázatos cégekbe szállt be, hanem ahol nem volt 80-90%-nál nagyobb valószínűség a sikerre, ott be sem szállt. Ezek nem igazi kockázati tőke cégek, mert biztosak akartak lenni a pénzükben, ezért csak ott fektettek be, ahol már látták, hogy eredmény lesz. Igazi kockázati tőkére szükség van, ehhez állami forrásból létre kell hozni egy mentor jellegű intézményt, amely ezekbe a vállalatokba nem csak pénzt, hanem marketing-, pénzügyi vagy gazdasági tudást visz be, amely különösen a kisebb cégeknél hiányzik. A mentorok nem kapnának fizetést, hanem opciót, jövőbeli tulajdonrészesedést. A gazdasági szereplőknél csökkenteni kell a szabálykerülést, a korrupciót, mert nagy az aránya, és nagyobb energiát kellene fektetni a beidegződések megváltoztatására. A szervezetirányításban és a menedzsmentben előtérbe kell helyezni az erényetikát, az embert és a közjót. A 2008-as gazdasági válság esetén az alapvető probléma a döntéshozók és a kockázatelemzők felelőtlen gondolkodása volt. A válság megmutatta, hogy nem mindenütt a piac az igazi rendezőelv, nem lehet mindent arra bízni. Ezért fontos, hogy a 20 év alatti Z-generációba minél szélesebben és hatékonyabban kell bevinni az értékalapú gondolkodást, mert az ő kezükben lesz a változás. A magyar gazdaságpolitikát a nagyobb hozzáadott érték felé kell eltolni, mert ezzel a jövőben csökkenteni lehet a kiszolgáltatottságot a nagy nemzetközi versenyben. Ezért megfontolandó, hogy a versenyképességben az okosság, a tudás, és az alacsony költségszint közül melyiket részesítjük előnyben.

Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár előadásában elmondta, hogy a kormány azt szeretné, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozók, vagy a nagyvállalkozók annyira megerősödjenek, hogy a dualitás kiegyenlítődésével egy egészségesebb egyensúly és arány alakuljon ki. Így elkerülhető az a veszély, hogy egy gazdasági válság idején a nyugati befektetők és a multinacionális cégek egyik pillanatról a másikra kivonulnak, tovább mélyítve ezzel a válságot. 2008-2009-ben a mai Görögország szintjéről indult az ország, növekedett a munkanélküliség, csökkent a gazdaság teljesítőképessége. Azóta stabilizálódott a költségvetés és a gazdaság, s a hitelminősítők is felminősítették hazánkat. Ez annak a patrióta gazdaságpolitikának volt köszönhető, amely nem a családi kasszák, az emberek a jövedelmét próbálta megcélozni a megszorításokkal, hanem a külön-adókkal, a bankadókkal, és a multinacionális cégek adóival tette rendbe a költségvetést. 2013-2014-ben felgyorsult az európai uniós pénzek felhasználása, 2015-ben 5600 Mrd forint beruházás valósult meg, ami a teljes uniós pénzügyi ciklusra jutó 12000 Mrd forint közel fele. A gazdasági fejlődésben a 2012-es mélypont után folyamatos az emelkedés. Ez megmutatkozik a gazdasági mutatókban, a foglalkoztatáspolitikában, a reálbérekben, a kiskereskedelmi fogyasztásban, és a CDS-felár csökkenésében is. Jelentős mértékben nőtt a foglalkoztatás, a munkanélküliség a 2010-es 11,6%-ról 2016 elejére 6%-ra csökkent, míg a foglalkoztatás 55%-ról 65%-ra nőtt, a közfoglalkoztatás nélkül. A foglalkoztatás növekedését az egykulcsos adórendszer, a családi adókedvezmény visszaállítása és mértékének növelése eredményezte. A munkahelyvédelmi akciótervvel a veszélyeztetett korosztályokat és társadalmi rétegeket (25 év alattiak, 50 év felettiek, kisgyermekes anyák, tartós munkanélküliek, mezőgazdaságban foglalkoztatottak) próbálták a munkaerőpiacon tartani. Az őket (tovább) foglalkoztató munkaadók jelentős járulékkedvezményt kaptak, 2014-2015-ben 850-860 ezer fő után kb. 140-150 milliárd forint járulékkedvezmény maradt náluk. Ennek is köszönhetően jelentősen nőtt a versenyszférában a foglalkoztatás. Az ipar területén kidolgozták az Irinyi-terv fejlesztési stratégiát. Ez olyan prioritásokat vesz figyelembe, mint az új, digitális technológiák alkalmazása, energiahatékonyság, területi egyenlőtlenségek megszüntetése, a munkahelyteremtés fokozása, a foglalkoztatás növelése, hazai erőforrások (tudás, nyersanyag) hatékonyabb hasznosítása. A Tervben a következő területeket kívánják fejleszteni: járműipar, specializált gép- és járműgyártás, „egészséggazdaság”, turizmus, élelmiszeripar, „zöldgazdaság”, IKT-szektor (info-kommunikációs technológia), SSC (kihelyezett üzleti szolgáltatások), védelmi ipar. A kis- és közepes vállalkozások gazdaságfejlesztését szolgáló GINOP-pályázatoknál nagyon fontos szempont a gazdaság dualitásának az oldása, és az életképesek, hatékonyan működő vállalkozások támogatása. Ezt kiegészíti az innováció és a képzés (felnőttképzés, szakképzés) támogatása.

A konferencia közönségkérdésekkel folytatódott, majd Rétfalvi Balázs zárszavával fejeződött be.

Képgaléria

Az idők jelei: Fórum a magyar gazdaságról Szombathelyen

Országos konferenciasorozat első állomása volt Szombathely május 23-án. Itt mutatták be az Idők jelei kiadványt, amely számos területen próbál utat mutatni a jövő Magyarországa számára. Szombathelyen a gazdaságról esett szó a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Professzorok Batthyány Köre és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület szervezésében.

Fórum a magyar gazdaságról Szombathelyen Fórum a magyar gazdaságról Szombathelyen

A kiadvány 16 területen - a hazai társadalom, gazdaság, kultúra, az egészségügy, a média - tekinti át az elmúlt évtizedeket, és az ország előtt álló lehetséges megoldásokat. felelősen gondolkodó keresztény értelmiség hangja ez a kiadvány, mondta Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke, aki fontosnak tartja, hogy jó irányt mutassanak a magyar emberek és a döntéshozók számára. Külön kiemelte, hogy a fiatalok is nagy érdeklődést mutattak a témák iránt. Ez óriási érdeme a megkezdett munkának. Az együttgondolkodást idén is folytatják. A cél, hogy egy szélesebb társadalmi vitát provokáljanak a vitaanyagról. Ezért járják az országot, és mindenhol az különböző tájegységeket leginkább érintő kérdéseket vitatják meg. A tapasztalatokat és eredményeket összegezve ősszel egy újabb kiadvány jelenik meg, mondta Osztie Zoltán, néhány új témával, mint pl. a migráció. De nem feledkeznek meg a fiatalokról sem, akik igénylik a figyelmet és azt, hogy elmondhassák véleményüket. Ősszel az ő álláspontjaik is bekerülnek az új kiadványba.

Fórum a magyar gazdaságról Szombathelyen Osztie Zoltán

A magyar gazdaságról Fodor István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Konzisztóriumának elnöke beszélt. A magyar gazdaságban erős a nemzetközi vállalatok szerepe. És bár létszámban a hazai vállalkozások a dominánsak, szerepük, befolyásuk csekély. Ezt a dualitást kell feloldani a jövőben, patrióta, a hazai vállalkozásokat támogató gazdaságpolitikát kell folytatni. Fontos az uniós támogatások hatékonyabb felhasználása, amelyben nagyobb szerepet kell kapjanak a visszatérítendő támogatások aránya.

Fórum a magyar gazdaságról Szombathelyen Fodor István

Cseresnyés Péter államtitkár kiemelte: az Orbán-kormány célja, hogy magyar emberek dolgozzanak a magyar gazdaságban, a magyar vállalkozások erősödjenek, akik nem hagyják itt az országot egy válság idején. 2008-2009-ben nagyon nehéz helyzetben volt az ország, most pedig ott tartunk, hogy felminősítették, a befektetésre ajánlott kategóriába sorolták Magyarországot. Az államtitkár beszédében sorra vette az elmúlt évek gazdaságpolitikájában végrehajtott változtatásokat, eredményeket.

Fórum a magyar gazdaságról Szombathelyen Cseresnyés Péter

A jövőt érintve kiemelte: iparfejlesztési - a feldolgozóipar arányát növelő - stratégiát alkottak meg. Tovább kell növelni a foglalkoztatottak számát, elsősorban a versenyszektorban. A hazai erőforrások - tudás, nyersanyag - minél hatékonyabb kihasználására kell ösztönözni a hazai vállalatokat. Erre építve lehet a hazai gyógyszeripart, turizmust, járműgyártást - pl, buszgyártás, elektromos gépjárművek - erősíteni. De inkubátorházak, vállalatok együttműködésének erősítésére is nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben, ahogy a kutatásfejlesztésre és a képzésre is, mondta Cseresnyés Péter.

Forrás: martinus.hu

Az idők jelei már Szombathelyen is

Az Idők jelei 2016 programsorozat keretében Szombathelyen beszélgettek szakemberek és helyi érdeklődők a gazdaság fejlesztésének további lehetséges irányairól. A fórumon elhangzott, Szombathely vezetésének nagy a felelőssége abban, hogy az elmúlt évek gazdasági eredményeiben hasonló folytatás következzen. A konferencia előadója szerint egyensúlyt kell találni a magyar gazdaság szerkezetében.

Az idők jelei

Nagymértékben emelkedett az iparűzési adóbevételünk, ami az itt élő emberek nagyszerű munkáját dicséri, Szombathely vezetésére pedig továbbra is komoly felelősséget ró ezen irányvonal folytatása - jelentette ki egy hétfő délutáni konferencián Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere. A megyeszékhely vezetője nem véletlenül pengetett gazdasági húrokat, hiszen a szombathelyi megyeháza adott otthont az Idők jelei 2016 nevű konferenciasorozat egyik - a hazai gazdaság jövőjével foglalkozó -állomásának.

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ), a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre 2015. október 30-án mutatta be Az idők jelei című kiadványt, mely áttekinti a hazai társadalom, gazdaság, kultúra és többek közt egészségügy elmúlt évtizedeit, időszerű kérdéseit és az ország előtt álló lehetséges megoldásokat. Mindezen témákat természetesen a keresztény értelmiség szemszögéből. Ahogy a konferencia megnyitóján is elhangzott: néha nem árt komolyan venni az értelmiséget.

Szombathely polgármestere úgy fogalmazott, a keresztény szellemiség meghatározza gondolkodásunkat, Európa ettől az, ami.

A KÉSZ országos elnöke, Osztie Zoltán

Osztie Zoltán, a KÉSZ országos elnöke bevezetőjében elmondta, a hazánk jövőjét kutató vitaanyagban - melyből a résztvevők is kaptak - 16 nagy területről vetnek fel témákat, kérdéseket, lehetséges megoldásokat az ezen területekkel foglalkozó szakemberek. A vitaanyag 661 ügyet érint - tette hozzá az elnök. Hangoztatta, az anyag fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a miniszterelnök is fontosnak érzi annak megvitatását. - Az ország több ifjúsági szervezete is bekapcsolódott a munkába, erre bíztatok mindenkit, hisz közös jövőnkről van szó - mondta a KÉSZ elnöke. A Frisss.hu-nak adott interjújában hangoztatta, a liberális gazdaságpolitika csődje kézzelfogható, maga az ideológia pedig Európa pusztulását okozhatja. - Az egyház igenis foglaljon állást társadalmi kérdésekben, mely nem politikusi babérokra való törekvést jelent részünkről, hanem megfontolt és ránk adatott közéleti szerepvállalást - jelentette ki Osztie Zoltán.

Cseresnyés Péter államtitkár

A konferencia vendégeként Cseresnyés Péter államtitkár hangoztatta, ha nincs a magyar emberek megélhetését biztosító gazdaság, akkor társadalmunk a 2008-at idéző helyzetben találhatja magát máskor is. - Erős nemzetgazdaságra, erős nemzeti gazdaságra van szükség - mondta az államtitkár. Hozzátette, meg kell teremteni a magyar tulajdonú, stabil kis- és középvállalkozói réteget, mely a hazai munkavállalók egyre nagyobb részét tudja foglalkoztatni.

Fodor István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Konzisztóriumának elnöke

A megyeházán tartott rendezvény szakszónoka Fodor István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Konzisztóriumának elnöke volt. A Frisss médiának adott interjújában kiemelte a hazai gazdaság dualitásának problémáját. - Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy meg kell találni azt a kényes egyensúlyt, mely a Magyarországon működő külföldi tulajdonú és a hazai tulajdonú cégek között létrejön. - Ez jövőnk szempontjából elsőrendű kérdés, mely kiszolgáltatottságunkat hivatott megelőzni - mondta Fodor István.

Forrás: friss.hu

Állomások

Szervezők és támogatók